Az 1750-es évek második felében már halaszthatatlanná vált a döntés : Soroksárnak impozáns, nagy befogadóképességű templomra van szüksége. A lakosok létszáma 1500-2000 között lehetett, az az ideig működött imaterem képtelen volt ellátni feladatát. Gróf Grassalkovich Antal számos templom építtetője és felújíttatója meghozta a döntést, 20.000 Rajnai forintot ajánlott fel a templom építésére. Ennél többe csak a máriabesnyői templom és kolostor került.
   Mint már arról egy másik írásban szó volt, megbízta Oraschek Ignácot az épület megtervezésével, a kivitelezés pedig Mayerhoffer András pesti építészre várt. A gróf adta tehát a pénzt, de a település minden jobbágya és zsellére alaposan kivette a részét az építkezés különböző feladataiból. Az egyik legnagyobb megoldandó probléma az építőanyag, a téglák Soroksárra szállítása volt. Egy 1760-ból származó összeírás szerint ekkor Soroksáron 281 jobbágy és zsellér élt, valamint 298 ökör. Annak a hatalmas mennyiségű téglának az ideszállításában minden bizonnyal részt vett valamennyi fogatos jobbágy és zsellér. A téglák ugyanis bizonyára a gróf gödöllői téglaégetőjében készültek. / Újabb kutatások szerint ebben az időben Kakucson is működött téglaégető, tehát ezt a helyszínt sem lehet kizárni / ! Márpedig mindkét helyszín 35-45 km-re volt Soroksártól. Kora hajnalban indulhatott, és hosszú sorban kígyózhatott az ökrös szekerekből álló oszlop. Egy nap alatt meg sem tehették az utat, megrakottan még lassabban cammoghatott a szekérkígyó. Rengeteg fuvarra lehetett szükség ! Hány téglát hozhatott el egyszerre egy szekér ?! Egy tégla 5,5-5,8 kg-ot nyomott. Esetleg 15-20 mázsát? Az kb. 300-350 tégla. Egy építész talán kiszámolja egyszer, hogy hozzávetőlegesen hány darab tégla kellett a templom felépítéséhez, és akkor körülbelüli számot is lehet mondani, hogy hány fuvarral vándorolt ide kis részletekben Soroksárra ez a tetemes mennyiségű tégla, hogy itt büszke épületté álljon össze. 
   Eddig csak feltevés volt, hogy a téglák Grassalkovich egyik téglaégetőjében készültek.Most viszont ragyogó alkalom nyílt ennek bizonyítására, mivel jelenleg folyik a templom tetőszerkezetének rekonstrukciója, Az ott dolgozó munkások szerint a tető alól először a tetemes mennyiségű "sittet" kellett eltávolítani. Az építési törmelék feltehetőleg az 1956-os földrengést követő helyreállításból származik, és maradt fent a tető alatt. Ennek az építési törmeléknek pedig számos darabja igazolja téglabélyegében a 260 évvel ezelőtti  gödöllői / vagy kakucsi / eredetet. A téglajel többféle formában is igazolja az említett származást: a leggyakoribb jel az AG / Anton Grassalkovich / jel, de létezik CAG jelű tégla is / comes / gróf / Anton Grassalkovich /, és még több variáns.  Az is igazolást nyert, hogy a templom felépítéséhez használtak G H jelű téglákat is, mely jel a veszprémi téglamúzeum munkatársa szerint a Gabriel Horányi nevet jelenti. Horányi Gábor az 1750-es években Pest-Pilis- Solt vármegye alispáni tisztségét töltötte be. Uradalmának központja Szigetmonostoron volt. Azt, hogy a téglagyára helyileg hol működött a téglabélyeg kutatóknak eddig még nem sikerült igazolniok
   Nem tudni, hogy a templom padlásáról elszállított építési törmelékben mennyi ép, bemutatható, ereklyeként őrizhető tégla került / SAJNOS / a szeméttelepre.  Amit viszont sikerült megmenteni, hamarosan látható lesz a Szitás utcai helytörténeti gyűjteményben. 260 éves emléket őriz, sok akkor élt jobbágy és zsellér verejtékes munkájának emlékét.
   Bár csak egy tégla, de a felavatott majd felszentelt templom egy darabja !