A soroksári kenyér története lényegében az államosításig tartott. Működött még néhány műhely 1952 után is, de a pékségek jórészt elvesztették önálló arculatukat. Fűlöp Károly szerint előírás volt, hogy 40 % rozslisztből és 60 % búzalisztből kellett a kenyeret sűtni, ez pedig azt jelentette, hogy…

Jelentősen csökkentette az előállítás költségeit, hogy a pék szakmába is betört a gépesítés. Az 1930-as évek közepén, második felében - mint ahogy az már említésre kerűlt, 16 műhelyben villany hajtású dagasztógép dolgozott.Ez a tény nagy mértékben csökkentette a fizikai megterhelést, emberi…

A sűtött termékek értékesítése Szinte általános gyakorlat volt, hogy a kenyér és a péksűtemények értékesítése többféle formában történt Voltak, akik közvetlenűl a műhelyből is árulták termékeiket, de ugyanők a pesti piacokra és vásárcsarnokokba is szállítottak, ahol maguk adták el készítményeiket.…

A soroksári kenyér további alkotóelemeit illetően már megoszlott a gyakorlat. Nem minden pékségben tettek burgonyát a tésztába / a Feuerer pékségben például igen /, a krumpli számos jó tulajdonsága mellett ugyanis rontja a kenyér eltarthatóságát. Márpedig egy 2-3 kilós vekni - a család nagyságától…

A kenyérsűtők további fontos kellékei voltak: a dagasztó teknő, a vető lapátok, na és a mérleg. A dagasztó teknők legtöbbször fémből készűltek, kb. 4 méter hosszúak és 1 méter szélesek voltak. Ezekben folyt a pék mesterség legkeményebb munkája a dagasztás. Aki több éven, netán évtizeden keresztűl…