A 19. században valószínűleg egyetlen más változás sem bírt akkor társadalmi és gazdasági jelentőséggel, mint a jobbágyság felszabadítása, a szabad paraszttá válás, a kapitalista fejlődés legalapvetőbb feltételének a föld földesúri tulajdonból a volt jobbágyok kezébe való kerülése.    Hosszú, 18…

1956. október 23-án a MÁVAG Hídgyárban dolgoztam délutános műszakban. A műszak alatt állandóan azt figyeltük, hogy mit mond a rádió. Műszak végén, este 10 órakor még járt a 23-as villamos. Felültem rá, hogy megyek a rádióhoz, figyelni, hogy mi történik ott. A Baross térre érve a Keleti Pályaudvar…

Elődeink, így Soroksár nagyközség vezetői is, gondos gazdák voltak, ma már meglepőnek találjuk azokat a forrásokat, melyekből bevételt szereztek a községnek. Az egyik ilyen volt a patak vizének bérbeadása! Történt 1901.  szeptember 16-án, hogy Soroksár nagyközség elöljárósága a képviselő testület…

Soroksáron a Duna parthoz közel valaha több forrás is fakadt, van ahol még most is. A régi soroksáriak emlékezhetnek még a Féth szódás házánál / a Festékgyárnál/ fakadó Mária Terézia forrásra, melyből a királynő is ivott magyarországi látogatásakor, a szájhagyomány szerint. Hordták innen a vizet…

Vályi András 1799-ben megjelent Magyar országnak leírása c. munkájában többek között ezt írja Soroksárról: „tejjel, írósvajjal, tejfellel, zsúp szalmával Pestnek nagy segítségére vagynak”. A településen 1771-ben 363 családnak egy, 1828 után már két tehene volt. 1857-ben Wachtelschneider Józsefnek,…

Kétszáz évvel ezelőtt, 1816. december 22-én Alsónémediben született Kaszap Antal. Soroksár mezővárosának már korábban is szüksége volt magyarul is beszélő, írástudó, a törvényekben eligazodó, tanult emberre, aki nem csak a településsel kapcsolatos feladatokat, írásbeli munkákat végezte, hanem a…