Kevés ember tevékenysége bírt akkora jelentőséggel, mint amekkora hatással volt Soroksár fejlődésére, betelepülésére Forster János Jakab. A XVIII. században csupán gróf Grassalkovich Antal zseniális felismerése, hogy a Pestről kivezető évezredes út mentén kell egy települést létrehozni, mert itt adottak a földrajzi feltételek egy gazdaságilag jelentős település megalapításához, előzheti csak meg Forster németországi bevándorlók Soroksárra csábításának jelentőségét.
Mit is tudunk valójában Forster János Jakabról?! Anyakönyvi forrásokban először 1730-ban bukkanunk a nevére. Pesten a belvárosi templomban augusztus 24-én feleségül veszi Mithis Mária Rozáliát. Nem ez volt az első házassága, az anyakönyv özvegyként jelöli. Első házasságát nem a Belvárosi templomban kötötte, ha esetleg voltak is gyermekei ebből a házasságból, azok sem itt lettek anyakönyvezve. Két év múlva már Soroksáron találjuk. 1732-től öt éven keresztül szerepel a levéltári forrásokban 1737-ig mint az urasági fogadó bérlője. Valószínű, hogy a későbbi években is folytatta a bérlést, de a levéltári források ez után hiányosak. Arra utaló adat, hogy gazdálkodott is volna - mint ahogy ez néhány Soroksár történeti írásban szerepel - egyetlen levéltári forrásban sem található. A jobbágyok adólistájában a neve nem fordul elő.
A házasságból Soroksáron 1734-ben lánya született,- Walburga. A keresztszülők pestiek voltak, Steglmayer János Mihály és felesége Mária Anna. A kapcsolata tehát továbbra is Pesthez kötötte. A kislány viszont 1737-ben meghalt. Ugyan ebben az évben született Mátyás nevű gyermeke, a keresztszülők ez esetben is a Steglmayer házaspár volt.
Forster néhány év alatt elismert és kedvelt személyisége lehetett Soroksárnak. Haláláig összesen 11 alkalommal kérték különböző családok születendő gyermekük keresztszülőjének őt és feleségét. Keresztapaságot vállalt a Höchst, a Natz, a Bergman, a Leitgeb, a Wiedholm és a Tepich családoknál, valamint egy alkalommal a szigetszentmiklósi Wohlgemuth családnál. Gyakran vállalt - összesen 4 alkalommal házassági tanúságot is, így a Natz, a Bernhard és a Mehrstetter családok esetében. Elévülhetetlen érdemeit a grófi megbízás alapján végzett toborzó körútjai jelentik. 1740 körül, -tehát Forster német földi útjai előtt Soroksár lakóssága 300 fő körül lehetett. A Kessler féle összeíráskor - 1744-ben - viszont már több mint 900 fő volt az összeírtak száma. Óriási ugrás volt ez a település fejlődése szempontjából. Német földön nem fogadták mindenhol szívesen, vannak utalások arra, hogy egyes településekről menekülnie kellett, mivel a pap a lakósságot ellene uszította.
Nem sokkal a halála előtt - 1742. aug. 9-én - még keresztvíz alá tartotta Tepich Konrád Mátyás nevű fiát. A haraszti halotti anyakönyv szerint Forster János Jakabot a soroksári- későbbi neve szerint a Déli - temetőben temették el 1742. szeptember 3-án. Ekkor találkozunk először Forster életkorának megjelölésével, miszerint halálakor 40 éves volt. Születése tehát 1702 körülre tehető. Az özvegy Mithis Rozália Mátyás nevű fiával 1743. júl. 5-én még keresztszülőséget vállalt a Natz családnál, majd 1744.január 7-én az özvegy feleségül ment Pfaffenzeller Andráshoz. Sem Pfaffenzeller András, sem Forster János Jakab Mátyás nevű fia ezután többé nem szerepel soroksári dokumentumban. Sorsuk talán másfelé vitte őket, esetleg vissza Pestre.
