A fenti írásban már volt szó Soroksár azon épületéről, amely feltehetőleg a legrégebbi épített emléke a településnek. A Grassalkovich út 209. számú házról van szó, mely történelme során mindvégig / az utolsó néhány évtizedet leszámítva / fogadóként működött. A pincéjében az egyik téglába egy 1514-es szám van bevésve. Ez a tény többeket arra a következtetésre indított, hogy ez egy évszám, mely kapcsolatba hozható az épület keletkezési idejével. A korábbi írásban közölt levéltári adatok ezt ugyan nem támasztják alá, de a lehetőleg minél egyértelműbb  kormeghatározás érdekében szakértői véleményt kértünk a pince építési idejét illetően. Az általunk készített fotókat elküldtük a Budapest Történeti Múzeum főigazgatójának, aki azt a véleményt küldte vissza, hogy a számok formája nem a 16. században írt számok alakja, hanem 19.-20. századi írásmód. Elég hosszú út vezetett, míg megtaláltuk dr. Tóth Eleket a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanárát, és felkérhettük az épület alatti pince vizsgálatára. Jártam az Iparművészeti Múzeumban, majd Veszprémben a Tégla Múzeumban, ahol is az intézmény volt igazgatója azt tanácsolta, keressük meg a Wienerberger Zrt-t. Nevezett cég vezetése rendkívül segítőkészen felvállalta, hogy megkeresi a megfelelő szakértőt, és állja is a vizsgálat, illetve a szakvélemény költségeit. Nem lehetünk elég hálásak a Wienerberger cég vezetésének a segítségért! 2017 júliusában meg is történt az épület bejárása, a szükséges felvételek elkészítése. Dr. Tóth Elek december elején küldte meg a szakvéleményt.
   Összefoglalva az abban leírtakat, a következő megállapítások születtek a részéről:
" Megállapítható tehát, hogy a pince oldalfala téglájának számfelirata nem téglabélyeg, és nem a tégla készítésekor, hanem utólag került bevésésre". Magyarázat: az országban valaha készített téglabélyegek soha sem az oldalfalon helyezkednek el, hanem a tégla  lapján. Nem is lehetséges a téglavető formából úgy kivenni a nyers téglát, hogy az oldalfalban elhelyezkedő bélyeg ne sérüljön.
  A pince Grassalkovich út felőli falába 2 db szellőző kürtő kialakításához Grassalkovich gödöllői téglavetőjéből származó égetett agyag téglákat használtak. A téglakészítés történelmével foglalkozó szakirodalom ezeket a téglákat az AG  téglabélyeg alapján tartja nyilván. Mivel a téglabélyeg csak a szellőző kürtőkben látható, ott kerültek a téglák úgy elhelyezésre, hogy a lapjuk látható, a pincefalba beépített téglák bélyegei természetszerűen nem figyelhetők meg. Megkértük dr. Herczig Bélát a Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesülete elnökét is, hogy a tégla fényképe alapján véleményezze annak eredetét, úgy, hogy egyéb általunk már ismert információt nem hoztuk a tudomására. Véleménye szerint is a tégla gróf Grassalkovich Antal gödöllői téglaégetőjében készült. Az említett egyesület rendelkezik egyébként a legnagyobb magyarországi gyűjteménnyel. Mintegy 35 ezer bélyeges tégla van a tulajdonukban.
  A végső megállapítás tehát azt támasztja alá, hogy semmi sem utal az épület 18. század előtti esetleges voltára, viszont a 18. századot illetően határozott bizonyítékok találhatók, csakúgy mint a levéltári írásos dokumentumok is csak erről az időszakról szólnak a legkorábban. Mint a korábbi ebben a témában készült írásban már szó volt róla a levéltári iratokban 1728-ban jelenik meg először a vendégfogadó, mikor is Neumann András az első bérlője.