2009-ben Glemsben jártam, ahol megtaláltam az 1795-ben Magyarországra betelepült ősöm lakhelyét. Glemsben a Lech str. 7.szám alatt lakott. Látogatásomkor is ott lakott a Soroksárra bevándorolt Schmauder Mátyás egyenes ági leszármazottja,  Rolf Schmauder.  Ez a tény adta az ötletet, hogy hátha Soroksáron is lehetnek olyan házak, ahol a betelepedés óta ugyanannak a családnak a leszármazottai élnek.Azt már régebben kigyűjtöttem, hogy kik voltak az első betelepülő családok, az anyakönyvi megjelenésük alapján napi pontossággal. Majd elővettem az 1946-os kitelepítés előtti állapotokat rögzítő térképet, amelyben minden egyes ház fel van tüntetve, az akkori lakóik nevével együtt. A legrégebbi betelepülőknek az 1740 előtt érkezetteket vettem, tehát azokat, akik Forster János Jakab szervező útjai előtt már Soroksáron laktak. Az 1946-os térképen sorra vettem az utcákat, és benne a házak lakóit, aminek alapján a következő  kép alakult ki: a Láva utca Duna felőli oldalán a 10 ház lakói közül 8-nak az ősei 1740 előtt érkeztek Soroksárra. Ők a következők voltak: Marschall 1737-ben, Pehl 1738-ban, Schirling 1736-ban, Scheuring 1738-ban,  Puchele 1723-ban, Weimper 1740-ben, Kreiss 1723-ban jelentek meg először soroksáriként az anyakönyvben. A Láva utcának ezen az oldalán lakott még 1946-ban a Princz és Forntron család. Az ő őseik később érkeztek, mint 1740.  Már most előre bocsájtom, hogy a Láva utca Duna felőli oldalán lakott arányaiban a legtöbb olyan család, akiknek az ősei 1740 előtt települtek Soroksárra. A Láva utca másik oldalán ugyanakkor a 8 házból 1946-ban csak 2-ben lakott olyan család, amelynek az elei 1740 előtt jelenik meg, igaz az egyik szintén Scheuring volt a másik pedig a Fritz család, akiknek ősei 1740-ben jelennek meg. Az egyes utcák két oldala közötti jelentős eltérésre később majd visszatérek. A következő legjobb arány a Temető utcában volt, itt 1946-ban 10 családból 5-nek az ősei voltak az első települők között. / a két utca egymás mellett van /. Nem sokkal marad el arányaiban a Vágó utca sem, 7/3 volt az arány. Korábban írtam már arról, hogy ez a környék lehetett az első letelepültek lakhelye, hiszen ide szánták az első kőtemplomot, itt nyitották az első temetőt, valamint itt lehetett az első imaház is a Láva utca és a Láva köz sarka környékén. A következő legjobb arány a Táncsics utca Hősök tere és az Erzsébet utca közötti szakaszának jobb oldalán /É felé tekintve / volt tapasztalható / 17/8,  a Duna felőli oldalon viszont csak 16/4 míg az Ócsai dombon ,  annak bal oldalán / észak felé tekintve / 22/7, míg a jobb oldalán 19/5 volt az arány. A Grassalkovich utca esetében szintén a Hősök tere és az Erzsébet utcai szakaszon a jobb oldalon 24/9, ugyanezen a szakaszon a bal oldalon csak 18/5. A Templom utca esetében / szintén a Hősök tere és az Erzsébet utca között /  a jobb oldalon 19/6, míg a bal oldalon csak 20/4. A Táncsics, Grassalkovich  és Templom utcában az figyelhető meg, hogy a jobb oldalon jobb az arány az első betelepülők javára, mint a bal oldalon. Óvatosan fogalmaznék olyan véleményt, hogy ezeknek az utcáknak először a jobb oldala népesült be, s csak aztán a bal. Az Ócsai dombon fordított a helyzet, talán azért, mert az közelebb van a Láva utcához, a település első feltételezett magjához.
   Összegezve az itt leírtakat: azt én természetesen nem állíthatom, hogy minden elsőként érkezett család már az 1720-as 30-as években is ott lakott, ahol 1946-ban a kései utódok. Az egyes utcákban tapasztalt arányuk viszont talán megenged egy olyan következtetést, hogy megközelítőleg  feltételezzük, hogy hol is telepedtek le az első soroksári lakosok.  / Azt is kimutattam, hogy hol találhatók az első betelepülők kései utódai a legkisebb arányban, de most itt az volt a célom, hogy valószínűsítsem a betelepülés első helyszíneit /.