Az eddig ismertetett személyek valamennyien taksát fizető kézművesek voltak. Az 1760-as összeírásban azonban további 19 személyt találunk, akiknek a neve mellett valamilyen szakma áll. Ők is valamennyien zsellérek voltak, „több lábon” állhattak, mellékesen végezhették az iparos munkát, amellett napszámos tevékenységet folytattak / valószínűleg elsősorban /, valamint művelték a belső telket. Az ő példájuk is bizonyítja a soroksári kézművesség sajátos helyzetét. Céhek nincsenek, amelyek korlátozhatnák, hogy ki végezhet kézműves tevékenységet / csak a céhtagok/, foglalkozott hát mindenki iparral, aki több-kevesebb ismerettel rendelkezett egyik-másik szakmából, és úgy gondolta, hogy ezzel is bevételhez juthat. A gróf pedig nem akadályozta őket.
A következők szerepelnek ebben a lajstromban szakmánként bemutatva őket:
ASZTALOSOK:
- FERTIG PÁL: 1751-ben szerepel a listában, de bővebb adat nincs róla.
- FISCHER TÓDOR: Az 1744-es Kessler összeírásban szerepel. 1781-ben halt meg 87 évesen.
SZABÓK:
- TONHAUSER LÉNÁRD: 1747-ben tűnik fel a neve. Jobbágy volt, fél telket művelt az úrbéri rendezés után. Volt 400 négyszögöl szőleje a Wolfsbergen. 1760-ban egy tehene volt, majd 10 évvel később már 2 ökre, 2 lova és 1 tehene. 1772-ben halt meg, 51 éves volt.
- MARQUART GYÖRGY ÁDÁM: 1747-ben találkozunk vele először. Csupán annyit tudni róla, hogy volt egy tehene.
- HÜBNER ANDRÁS: másfél hold belső telke volt, 1772-ben halt meg 45 éves korában.
PÉK:
- HEPP ÁDÁM: 1754-ben szerepel először anyakönyvben. Volt 2 lova és egy tehene.
ZSINDELYKÉSZÍTŐ:
- GOLDNER NÁNDOR: 1743-ban bukkan fel először a neve. Több adat nincs róla.
TAKÁCS:
- BALK MÁTYÁS: Egyetlen adat sincs róla.
ÁCS:
- HEID JÁNOS: 1753-ban jelenik meg a neve először anyakönyvben. Másfél fundus /hold/ belső telke volt, valamint 200 négyszögöl szőleje a Wolfsbergen.
SEBÉSZ, FELCSER:
- ANDREACZY JÓZSEF: a neve 1747-ben jelenik meg először anyakönyvben. Tirolból származott. Bár csak fél hold belső teke volt, tartott 2 ökröt, 2 lovat, 2 tehenet és 50 juhot. Volt 400 négyszögöl szőleje: 200 Szent Dienesen és 200 a Deres hegyen.
- SARTORI ANDRÁS: 1751-ben jelenik meg anyakönyvben. Csupán egyetlen adat található róla, miszerint 1760-ban volt egy tehene.
KŐMŰVES:
- MÜLLER BONIFÁC: 1745-ben bukkan fel a neve először anyakönyvben. Jelentős vagyonnal rendelkező jobbágy volt. Tartott 4 ökröt, 2 lovat és 1 tehenet. Mintegy 28 mázsa őszi terményt írtak össze nála 1760-ban. 1763-ban 56 évesen hunyt el.
- MÜLLER FIDEL: 1758-ban szerepel először anyakönyvben, szintén jobbágy volt. 1760-ban még csak egy tehene volt, de 10 évvel később már egész telkes jobbágy. Ekkor 6 ökre, 3 lova, 2 tehene és 50 juha volt. Tehát igen gyors és látványos gazdagodás következett be nála. 400 négyszögöl szőleje is volt a Wolfsbergen. 1793-ban hunyt el, 63 éves korában.
KOVÁCS:
- LEMICH JÁNOS MIHÁLY: A neve 1744-ben bukkan fel először anyakönyvben. Volt 2 tehene. 1775-ben halt meg 95 éves korában.
VARGÁK:
- HADINGER ANDRÁS: 1743-tól található a neve anyakönyvben. 2 hold belső telke volt. Előbb 1 tehene és 50 juha volt, majd 10 évvel később 2 tehene. 400 négyszögöl szőleje volt Szent Dienesen. 1775-ben halt meg 62 éves korában.
- BACH JÁNOS SEBESTYÉN: Neve először 1744-ben jelenik meg a Kessler féle összeírásban. Volt egy tehene, belső telekről adat nem található.
- BIEBER FERENC: 1743-ban szerepel először anyakönyvben. 1 egész és ¾ belső telke volt és 200 négyszögöl szőleje a Staren Tanz-on, valamint tartott egy tehenet. 77 éves korában 1782-ben halt meg.
SZABÓ:
- KHÖBER JÁNOS: 1748-ban akadunk először a nevére. Jobbágy volt, még pedig egész telkes. Volt 4 ökre, 2 lova és 1 tehene. 2 egész ¾ belső telke, valamint 2 hold kaszálója volt. 1785-ben hunyt el.
Az itt felsorolt 16 személy 14 szakmában tevékenykedett. Igen jelentős tehát a változás a 40-es évek végéhez viszonyítva, amikor még csak 5 szakma szerepelt a palettán. Nagymértékben emelkedett a kézművesek száma, és az általuk művelt szakmák választéka is. A kézművesség gyors és nagyarányú fejlődése alapvetően hozzájárult a mezőgazdasági termelés színvonalának, hatékonyságának növekedéséhez. A jobb, tökéletesebb szerszámok azt eredményezték, hogy a földművelés egyes munkafázisait gyorsabban és jobb színvonalon lehetett elvégezni.
Az 1770-es úrbéri összeírásból a következő kézművesekről és szakmáikról értesülünk:
KOVÁCSOK:
- SCHELL LŐRINC: 1 és ¾ hold belső telke volt, állatot nem tartott. Anyakönyvekben nem szerepel.
- ORBISBAUER FERENC: 2 hold belső telke volt, jószágot nem tartott. 1758-ban jelenik meg a család anyakönyvben.
- FEUERER ALBERT: 3 és fél hold belső telke volt, 400 négyszögöl szőlőt művelt az Apostol hegyen. Volt 2 tehene, és kb. 200 liter bora. Anyakönyvben 1760-ban jelenik meg a neve.
SZABÓK:
- ÖSTERREICHER JAKAB: 1 és fél hold belső telke volt, 1 tehenet tartott. Elvándorolt a családjával Regőcére.
- SINKOVICS PÉTER: 1 és fél hold belső telke, valamint egy tehene volt.
- NEUSER JÁNOS: 1 és ¼ hold belső telke, és egy tehene volt. 1797-ben halt meg Soroksáron.
ÁCSOK, ASZTALOSOK: / az ács szakma az ősibb, belőle vált ki az asztalosság/.
- JUNG JÁNOS: 1 hold belső telke, és 200 négyszögöl szőleje volt a Wolfsbergen, valamint volt egy tehene. 1749-ben már Soroksáron élt.
- KNOPP JÓZSEF: 3 és ¾ belső telke volt, valamint 2 tehene. Anyakönyvben nem fordult elő a neve.
- FIDER MIKLÓS: 1752-ben találjuk először a nevét anyakönyvben. 1 és fél hold belső telke, Szent Dienesen 200 négyszögöl szőleje és egy tehene volt. 1801-ben 73 éves korában halt meg Soroksáron.
VARGÁK: / minden bizonnyal többirányú tevékenységet folytattak. Foglalkoztak a bőrök kikészítésével éppúgy, mint lábbelik készítésével. Ezt támasztja alá, hogy csak lábbelit készítő kézművest nem találni egyetlen összeírásban sem, valamint erre utal a vargák magas száma is/.
- SCHIRLING JAKAB: két hold belső telken gazdálkodott, volt 1 tehene. A család neve 1736-ban jelent meg először anyakönyvben. 1778-ban halt meg 35 éves korában.
- EGO MIHÁLY: 1 és fél belső telke volt, valamint 4 tehenet tartott. 200 négyszögöl szőlőt művelt a Wolfsbergen. 1783-ban hunyt el 48 éves korában.
- SCHULER JÁNOS: Nincs adat, hogy volt-e belső telke. Volt viszont 2 tehene. Neve 1749-ben fordul elő először anyakönyvben.
- REICHENSBERGER JÓZSEF: nincs adat a belső telekről. A Szent Dienesen 100 négyszögöl, a Wolfsbergen 200 négyszögöl szőleje volt. Anyakönyvben 1759-ben szerepel először.
- HERMANN KILIÁN: vagyonával kapcsolatban semmilyen adat sincs. 1745-ben született Soroksáron, 1808-ban halt meg.
KÁDÁR: / Zwick Gáspárt korábban már szerepelt /
- KEITL GÁSPÁR: 1 hold belső telke volt, jószágot nem tartott, szőleje nem volt. A Keitl név 1742-ben jelenik meg anyakönyvben.
SZÍJGYÁRTÓ:
- STIHLING DÁVID: 1 és fél hold belső telke volt, jószágot nem tartott, szőlőt nem művelt. 1785-ben halt meg.
- ARNOLD JÓZSEF: 1 és ¼ hold belső telekről van adat, egyéb körülmény nem ismeretes róla.
KŐMŰVES:
- BISCHOF JÁNOS: 2 hold telket művelt, valamint volt 100 négyszögöl szőleje Szent Dienesen. / Az adózó Schuster Mátyás mellett ő volt az egyetlen az úrbéri összeírásban, akinek a neve mellett ez a szakma szerepelt. A házépítéseknél ekkor még nagyobb szükség volt az ácsokra, hiszen az épületek főleg fából és sárral tapasztott falakból álltak /.
TAKÁCSOK: / A második legnépesebb szakma a vargák után. Összesen 6 fő neve mellett szerepel ez a tevékenység az úrbéri összeírásban. Viszont közülük egy sem volt adózó kézműves, tehát kiegészítő mesterségként űzte a szakmát. A jobbágy családok többségénél ott állt a szövőszék is. Saját szükségleteiket nagyobb részt maguk elégítették ki, de hogy szükség volt takácsokra is, bizonyítja a népes jelenlétük /.
- HOFFMANN JÁNOS: 1 és fél hold belső telket művelt, valamint 400 négyszögöl szőlőt Szent Dienesen. 6 akó / kb. 320 liter / bort írtak össze nála 1770-ben. Elődei már 1738-ban Soroksáron voltak.
- KOHLBRENNER ÁDÁM: 1 és fél hold belső telkén kívül más adatot nem találunk a neve mellett. A neve 1760-ban fordul elő először anyakönyvben.
- KELLER ANTAL: nem ismert, volt-e belső telke. 200 négyszögöl szőlőt művelt a Deres hegyen. Tartott egy tehenet. 1760-ban jelenik meg a neve először.
- STEINER JÓZSEF: 1 és 3/4 hold belső telke volt, egy tehenet tartott.1759 óta ismert a neve.
- THREIER GÁBOR: Nem tudni, volt-e belső telke, viszont 400 négyszögöl szőlőt művelt Szent Dienesen. Jószágot nem tartott.
- SCHEURING ÁDÁM: egy hold belső telke volt, valamint egy tehene.
BOGNÁROK: a már említett két adózó bognár mellett további két fő foglalkozott ezzel a szakmával:
- FELKERT JÓZSEF: 3 hold belső telket művelt, azon kívül volt 2 tehene. A név anyakönyvben nem szerepel. / lehetséges, hogy a név helyesen írva: Völker, de így sem fordul elő anyakönyvben /.
- FRITZ BARTOLOM: 1 és ¼ belső telke volt, valamint egy tehenet tartott. 1742 körül született, 1790-ben halt meg.
PÉKEK:
- HÜMPFNER JÁNOS: valószínűleg dinasztia alapító volt a pék szakmában, hiszen még a XX. században is találkozhatunk ezzel a névvel a pékek között. 1770-ben 2 hold belső telke és két tehene volt.
- EMERLING KRISTÓF: másfél hold belső telke volt, valamint 400 négyszögöl szőleje a Staren Tanz-on. Tartott egy lovat és egy tehenet.
TÍMÁR:
- ROCHEI FERENC: 1 és fél hold belső telke volt. Egyéb adat nem ismeretes, anyakönyvben nem szerepel.
KÖTÉLVERŐ:
- BERGER KÁROLY: 1 hold belső telke volt, jószágot nem tartott. A család neve 1744-ben fordul elő először. 1738 körül született, 1788-ban hunyt el.
MOLNÁR: / a már ismertetett taksás molnárokon kívül /.
- TRENCSÉNYI JÁNOS: 1 és fél hold belső telket művelt, és volt 1 lova és egy tehene. A család neve 1736 óta ismert Soroksáron.
BERINGER JÓZSEF házaló kereskedő. Nem ismert, hogy mivel kereskedett. Volt 2 hold belső telke, valamint 2 ökre. Neve 1751 óta található soroksári anyakönyvben.
Szakmájukban az első ismert kézművesek és kereskedők Soroksáron a következők voltak:
Asztalos: FERTIG PÁL Ács: RICHTER ANDRÁS
Bognár: HARTL JÁNOS Házaló kereskedő: BERINGER JÓZSEF
Kádár : ZWICK GÁSPÁR Kereskedő : GYURKOVICS JÁNOS
Kocsmáros: NEUMANN ANDRÁS Kőműves : MÜLLER BONIFÁC
Kovácsok: ORBISBAUER FERENC és FEUERER ALBERT.
Lakatos: SCHEFFER JÁNOS GYÖRGY Molnár: NAGL JÁNOS és LEIMETER JÁNOS
Mészáros: NATZ JÓZSEF Pék: TEPICH VITUS KONRÁD
Sebész-felcser:ANDREACZY JÓZSEF Szabó: TONHAUSER MÁRTON
Szíjgyártó: STIHLING DÁVID Takács: SCHUSTER BALTAZÁR
Tímár: ROCHEI FERENC Üvegfúvó: NEUMAYER MIHÁLY
Varga-suszter: REICHENSBERGER ANDRÁS Zenész: SCHUSTER MÁTYÁS
Zsindelyes: GOLDNER NÁNDOR
Az 1770-es úrbáriumi összeírásban Soroksáron 412 család szerepelt. Ekkor a kézművességgel, kereskedéssel foglalkozó zsellérek / és néhány jobbágy / összlétszáma 50 körül volt, ami azt jelenti, hogy a családok mintegy 12%-a foglalkozott ezen ágakkal. Ez az arány a többi mezőváros lakóssága kézműves arányának megfelelő ipari, kereskedői réteg jelenlétét igazolja úgy, hogy a település alig tekint vissza 40-50 éves múltra. Grassalkovich Antal szándéka tehát valósággá vált. Egy olyan település alakult ki Soroksár esetében, amelyben gyökeret vert szinte valamennyi, abban az időben nélkülözhetetlen kézműves szakma. A kézműves és kereskedői réteg kialakulása és megerősödése fontos volt abból a szempontból is, hogy Soroksár társadalma erős organizmus legyen, ahol nem csak a mezőgazdaság van jelen, de az azt szolgáló kézművesség is. Ez együttműködést jelentett jobbágy és iparos között, egymásra utaltságot, és egymás fejlődését, boldogulását segítő munkamegosztást. Mindez pedig előfeltétele volt a település további dinamikus fejlődésének.