A XVIII. század végén jelent meg egy könyv Vályi András tollából. A szerző a budai egyetem tanára volt. A könyv címe: Magyarországnak leírása. Ebben a műben a szerző ugyan nagyon tömören, de igen érdekesen írt Soroksárról. Összefoglalja a legfőbb jellemzőit, a következőképpen:
"Német mezőváros Pest Várm. földes Ura A. Grassalkovich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a Dunának kisebb ága parttyán, Pesthez 1, Ocsához 2, Harasztihoz 1/2 mérföldnyire. Rendes házakkal épült, s az utszák akácfákkal díszesek. Postája és jó vendégfogadója is van, számos mesteremberei a Pesti Czéhekhez tartoznak, határa meglehetős termékenységű, az uraságtól Lőrinczi, Péteri és Gubacsi pusztákat bírják, legelője, réttye elég, piatza pesten jó, malmai helyben, fogyatkozása az, hogy fája kevés, s borai is alávalók, téjjel, írósvajjal, téjfellel, zsup szalmával Pestnek nagy segítségére vagynak, az egyik végén a Városnak egy patak foly keresztül, melly mintegy 40 esztendő előtt kezdődött." / Eredeti helyesírással /
A könyv szerzője tehát ilyennek látta és láttatja velünk XVIII. századi állapotában Soroksárt. A település ekkor valamivel több mint 80 esztendős, ami egy ember életében nagyon hosszú idő, de a mezőváros történelmében csak a kezdet volt.
Felhasznált irodalom:
Anonymus: Gesta Hungarorum 46. oldal
Magyar Nemzeti Levéltár / továbbiakban MNL / Oklevelek az Árpád korból
Maráz Borbála: Budapest késő La Tene kori településtörténeti képe
Pető Mária: Szarmata település a Várhegy környékén
Pető Mária: Régészeti kutatások az M0-s autópálya nyomvonalán
Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti síkság Árpád kori településtörténetéhez / Kerekegyháza, Szent Dienes /
MNL: Wattay iratok: I. Lipót pátense 1661.
Marsigli: Danubius Pannonio-Mysius Hagae et Amsterdam 1726.
Közép-Duna Völgyi Vízügyi Igazgatóság: A Gyáli patak leírása
MNL: Wattay iratok: a malommal kapcsolatos adatok
Pest Megyei Levéltár: Borosy-Kiss-Szabó: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közgyűlés politikai iratok 1717-30.
PML: Taxális összeírások P-P-S vm-ben 1725-41
MNL: Wattay iratok: Bérleti szerződés Bajtai Istvánnal 1715.
MNL: Wattay iratok: Adás-vételi szerződés Grassalkovich Antallal 1729.
Dunaharaszti anyakönyvek 1717-1743.
PML: Dikális összeírás 1730, 1731/32 P-P-S vm-ben
Mikovinyi Sámuel: P-P-S vármegye térképe 1737. / Forrás: Bél Mátyás: Notitia /
Soroksári anyakönyvek 1743-1800
Kessler Fortunát összeírása 1744-ből
PML: Borosy András: P-P-S vm. regionális összeírásai.
PML: Petróczi Sándor: Pest megye újjátelepítése 1711-60.
Dr. Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I-II.
Dr. Závodszky Levente: A Grassalkovichok
PML: Szabó Attila: Fejezetek Pest m. történetéből
Horváth Lajos. Községi közigazgatás Pest megyében a XVII-XVIII. században
Dr. Papp Gézáné: Kétszáz év a soroksári népoktatás történetéből.
Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában.
M. Scheffer-M. Weidinger: Szülőföldünk Soroksár
MNL: Királyok könyve: Soroksár mezővárosi rangot kap 1759
Magyar Postamúzeum: Soroksári postaállomás / 1790 körül / térkép.
Wellmann Imre: A gödölői Grassalkovich uradalom gazdálkodása
Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbér rendezés
Szántó Imre: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-90.
Éberle Gábor: Példák németek földesúri telepítésére
Szabó István Tanulmányok a magyar parasztság történetéből
Péterdi Ottó: A féltelkes jobbágy életszínvonala Bakonypéterden 1800 körül.
Tárkány Szűcs Ernő: A jobbágyparaszti földtulajdon néhány problémája. Magyarország társadalom története a 18-19. században
PML: Dikális összeírások: 1737, 1752, 1760, 1767, 1771 PPS vármegyében
PML: Taxális összeírások: 1728, 1729, 1730, 1731, 1732, 1737 - valamint 1745/46, 1748/49, 1749/50, 1750/51, 1754, 1756/57, 1757/58, 1758/59, 1759/60, 1763/64, 1765/66, 1767/68, 1768/69, 1769/70, 1770, 1771/72, 1773/74
PML: Soroksári szőlők összeírása 1774.
Vályi András: Magyarországnak leírása / Soroksár / Buda 1799.
