Az eddig is ismert volt, hogy Soroksáron 1743-ban lerakták egy leendő kőtemplom alapkövét. Az eseményre július 5-én került sor, s az alapkövet elhelyező ember nem kisebb személy volt, mint Patasich Gábor Hermann Kalocsa érseke. Igen komoly volt tehát a szándék már ekkor, hogy a település méltó templomhoz jusson. Indokolta ezt mindenekelőtt az, hogy Soroksáron ekkor mindössze egy imaterem volt, márpedig az igen csak megnövekedett lakosság létszámának igényeit ez már nem elégíthette ki. Az viszont eddig nem volt ismeretes, hogy miért is nem épült fel ez a templom.
Legutóbbi levéltári kutatásaim soron találtam egy igen fontos mondatot, mégpedig az egyik legilletékesebbtől, a szemtanútól, Soroksár első papjától, Kessler Fortunát tollából. A mondat íme így hangzik:
"MINT HOGY AZONBAN E KÜLÖNBEN MAGASLATRA EMELENDŐ TEMPLOM HARASZTI IRÁNYÁBAN FOGOTT VOLNA ÉPÜLNI, SOROKSÁRNAK PEDIG NEM EMLÍTETT HELYISÉG, HANEM PEST FELÉ KELLETT TERJEDNI, SOHA FEL NEM ÉPÜLT."
Nos, kezdjük elemezni ezt a mondatot! Az első megállapítása, hogy a templomnak egy magaslatra kellett volna épülnie, és ez a magaslatra épített templom azt eredményezte volna, hogy Soroksár Haraszti irányába fejlődne, mivel a templomok a települések központjában épültek általában. Következik ebből, hogy az első telepesek feltehetőleg a Haraszti út és a Duna közötti területen telepedtek meg. Ez logikus is lenne, hiszen ők szinte valamennyien Harasztiból és Taksonyból jöttek, kötődtek korábbi lakóhelyükhöz, igyekeztek ahhoz közel maradni, de mégis már egy másik puszta területén. A következő kérdés, hogy melyik is lehetett az a magaslat, ahová a templomot szánták? A kézenfekvő válasz erre az lenne, hogy a ma Duna hegynek nevezett helyre.Létezik olyan magyarázat is, mely azt állítja, hogy az alapkő letételre a Haraszti út és a mai Láva utca közötti területen került sor. Az első helyszínre három indok is magyarázatul szolgálhatna:
- A templomok általában a település legkiemelkedőbb pontjára épültek.
- A Haraszti halotti anyakönyvből ismert, hogy itt már 1740. novembere óta létezett az első ismert temető. Ebben a korban a templom és mellette a sírkert általában egy egységet képeztek. Nem elképzelhetetlen, hogy a templomot ide tervezték.
- Mint arról már korábban szó volt Soroksár első évtizedeiben a mai Láva utca és Láva köz sarka környékén állt egy három helységből álló épület, melynek egyik terme imaszobaként szolgált. Ez a tény is egyébként azt erősíti, hogy a település első központja itt lehetett. A hagyomány szerint - mint azt egy festmény is ábrázolja - az Ulmerschachtel-ek is itt a Duna hegy alatt kötöttek ki az újonnan érkezett telepesekkel.
A második helyszínt - melyet a tragikus sorsú Kovács Antal plébános is állít - a Láva utca és a Haraszti út közötti területet az teszi elképzelhetővé, hogy az akkori főút, a Haraszti út közelében lett volna.
Az igaz, hogy 1743 nyarán már itt volt a több mint 900 lakos Forster János Jakab szervező munkája nyomán. A létszám tehát igen erőteljesen megnövekedett, és számolni kellett további dinamikus bevándorlással. Azt is be kell látni, hogy a Haraszti út és a Duna közötti terület szűkössége és dombos-völgyes volta okán kevéssé alkalmas egy korszerű, tágas településközpont funkciójára, a templom alapkövét mégis itt rakták le. De ekkor koncepció váltás következhetett be gróf Grassalkovich gondolkodásában. Csak másodlagos indoka lehetett a templom, és ezzel együtt a faluközpont máshová helyezésének, a Pest irányába való tendálás. Szerintem a valós indok az volt, hogy az új helyszín sokkal inkább megfelelt egy egységes, világos településszerkezet megvalósításához. Itt ki lehetett alakítani a három hosszú, egyenes utcát / a mai Táncsics, Grassalkovich és Templom utcát /, és további utcák kialakítására is lehetőség kínálkozott, mint aztán később ez meg is történt.
Kérdésként vetődhet fel, hogy a templom végül is miért a mai helyére épült, s nem a tér Duna felőli végére, ahol még impozánsabb képet nyújthatna a folyó fölé magasodva. Feltehetőleg azért, mert a Duna felőli vége a térnek ekkor már lakóházakkal be volt építve, s a temetőnek sem lett volna ott hely.
Nos, tovább folytattam a keresgélést, hátha találok nyomokat az alapkő letétel valós helyszínére. Először a Láva utcában felkerestem Puchele Pétert, hátha emlékszik valamire a régiek ezzel kapcsolatos elbeszéléseiből. És valóban, neki a nagyapja mesélt arról gyermekkorában, hogy a templomot a környék legmagasabb pontjára, a mai Láva utca 11. sz. ház területére szánták eredetileg. A helyszínen meg is mutatta a helyet. Ez már fontos nyom volt, de hát egy történelmi adat bizonyítottsága annál biztosabb lábakon áll, minél több oldalról megerősítést nyer. És ekkor kezembe akadt egy több évtizedes feljegyzés, amely a soroksári Historia Domus állítására támaszkodva szintén pontosan ugyanezt a helyszínt jelöli meg. Márpedig Puchele Péter nem ismerte a Historia Domus állítását, attól függetlenül, régi soroksáriak ismerete alapján jelölte meg a helyszínt. Így már sokkal biztosabb alapokon áll az állítás! Vele szemben, a Láva utca és Láva köz sarkán állt a 18. század első felében a három helységes épület, melynek első szobája az ideiglenes imaterem volt, míg a templom fel nem épült, s az iskola is a templom mellett 1763-ban.
