Az eddig ismertetett személyek valamennyien taksát fizető kézművesek voltak. Az 1760-as összeírásban azonban további 19 személyt találunk, akiknek a neve mellett valamilyen szakma áll. Ők is valamennyien zsellérek voltak, „több lábon” állhattak, mellékesen végezhették az iparos munkát, amellett napszámos tevékenységet folytattak / valószínűleg elsősorban /, valamint művelték a belső telket. Az ő példájuk is bizonyítja a soroksári kézművesség sajátos helyzetét. Céhek nincsenek, amelyek korlátozhatnák, hogy ki végezhet kézműves tevékenységet / csak a céhtagok/, foglalkozott hát mindenki iparral, aki több-kevesebb ismerettel rendelkezett egyik-másik szakmából, és úgy gondolta, hogy ezzel is bevételhez juthat. A gróf pedig nem akadályozta őket.

   A következők szerepelnek ebben a lajstromban szakmánként bemutatva őket:

ASZTALOSOK:

• FERTIG PÁL: 1751-ben szerepel a listában, de bővebb adat nincs róla.
• FISCHER TÓDOR: Az 1744-es Kessler összeírásban szerepel. 1781-ben halt meg 87 évesen.

SZABÓK:

• TONHAUSER LÉNÁRD: 1747-ben tűnik fel a neve. Jobbágy volt, fél telket művelt az úrbéri rendezés után. Volt 400 négyszögöl szőleje a Wolfsbergen. 1760-ban egy tehene volt, majd 10 évvel később már 2 ökre, 2 lova és 1 tehene. 1772-ben halt meg, 51 éves volt.
• MARQUART GYÖRGY ÁDÁM: 1747-ben találkozunk vele először. Csupán annyit tudni róla, hogy volt egy tehene.
• HÜBNER ANDRÁS: másfél hold belső telke volt, 1772-ben halt meg 45 éves korában.

PÉK:

• HEPP ÁDÁM: 1754-ben szerepel először anyakönyvben. Volt 2 lova és egy tehene.

ZSINDELYKÉSZÍTŐ:

• GOLDNER NÁNDOR: 1743-ban bukkan fel először a neve. Több adat nincs róla.

TAKÁCS:

• BALK MÁTYÁS: Egyetlen adat sincs róla.

ÁCS:

• HEID JÁNOS: 1753-ban jelenik meg a neve először anyakönyvben. Másfél fundus /hold/ belső telke volt, valamint 200 négyszögöl szőleje a Wolfsbergen.

SEBÉSZ, FELCSER:

• ANDREACZY JÓZSEF: a neve 1747-ben jelenik meg először anyakönyvben. Tirolból származott. Bár csak fél hold belső teke volt, tartott 2 ökröt, 2 lovat, 2 tehenet és 50 juhot. Volt 400 négyszögöl szőleje: 200 Szent Dienesen és 200 a Deres hegyen.
• SARTORI ANDRÁS: 1751-ben jelenik meg anyakönyvben. Csupán egyetlen adat található róla, miszerint 1760-ban volt egy tehene.

KŐMŰVES:

• MÜLLER BONIFÁC: 1745-ben bukkan fel a neve először anyakönyvben. Jelentős vagyonnal rendelkező jobbágy volt. Tartott 4 ökröt, 2 lovat és 1 tehenet. Mintegy 28 mázsa őszi terményt írtak össze nála 1760-ban. 1763-ban 56 évesen hunyt el.
• MÜLLER FIDEL: 1758-ban szerepel először anyakönyvben, szintén jobbágy volt. 1760-ban még csak egy tehene volt, de 10 évvel később már egész telkes jobbágy. Ekkor 6 ökre, 3 lova, 2 tehene és 50 juha volt. Tehát igen gyors és látványos gazdagodás következett be nála. 400 négyszögöl szőleje is volt a Wolfsbergen. 1793-ban hunyt el, 63 éves korában.

KOVÁCS:

• LEMICH JÁNOS MIHÁLY: A neve 1744-ben bukkan fel először anyakönyvben. Volt 2 tehene. 1775-ben halt meg 95 éves korában.

VARGÁK:

• HADINGER ANDRÁS: 1743-tól található a neve anyakönyvben. 2 hold belső telke volt. Előbb 1 tehene és 50 juha volt, majd 10 évvel később 2 tehene. 400 négyszögöl szőleje volt Szent Dienesen. 1775-ben halt meg 62 éves korában.
• BACH JÁNOS SEBESTYÉN: Neve először 1744-ben jelenik meg a Kessler féle összeírásban. Volt egy tehene, belső telekről adat nem található.
• BIEBER FERENC: 1743-ban szerepel először anyakönyvben. 1 egész és ¾ belső telke volt és 200 négyszögöl szőleje a Staren Tanz-on, valamint tartott egy tehenet. 77 éves korában 1782-ben halt meg.

SZABÓ:

• KHÖBER JÁNOS: 1748-ban akadunk először a nevére. Jobbágy volt, még pedig egész telkes. Volt 4 ökre, 2 lova és 1 tehene. 2 egész ¾ belső telke, valamint 2 hold kaszálója volt. 1785-ben hunyt el.

  Az itt felsorolt 16 személy 14 szakmában tevékenykedett. Igen jelentős tehát a változás a 40-es évek végéhez viszonyítva, amikor még csak 5 szakma szerepelt a palettán. Nagymértékben emelkedett a kézművesek száma, és az általuk művelt szakmák választéka is. A kézművesség gyors és nagyarányú fejlődése alapvetően hozzájárult a mezőgazdasági termelés színvonalának, hatékonyságának növekedéséhez. A jobb, tökéletesebb szerszámok azt eredményezték, hogy a földművelés egyes munkafázisait gyorsabban és jobb színvonalon lehetett elvégezni.

   Az 1770-es úrbéri összeírásból a következő kézművesekről és szakmáikról értesülünk:

KOVÁCSOK:

• SCHELL LŐRINC: 1 és ¾ hold belső telke volt, állatot nem tartott. Anyakönyvekben nem szerepel.
• ORBISBAUER FERENC: 2 hold belső telke volt, jószágot nem tartott. 1758-ban jelenik meg a család anyakönyvben.
• FEUERER ALBERT: 3 és fél hold belső telke volt, 400 négyszögöl szőlőt művelt az Apostol hegyen. Volt 2 tehene, és kb. 200 liter bora. Anyakönyvben 1760-ban jelenik meg a neve.

SZABÓK:

• ÖSTERREICHER JAKAB: 1 és fél hold belső telke volt, 1 tehenet tartott. Elvándorolt a családjával Regőcére.
• SINKOVICS PÉTER: 1 és fél hold belső telke, valamint egy tehene volt.
• NEUSER JÁNOS: 1 és ¼ hold belső telke, és egy tehene volt. 1797-ben halt meg Soroksáron.

ÁCSOK, ASZTALOSOK:  / az ács szakma az ősibb, belőle vált ki az asztalosság/.

• JUNG JÁNOS: 1 hold belső telke, és 200 négyszögöl szőleje volt a Wolfsbergen, valamint volt egy tehene. 1749-ben már Soroksáron élt.
• KNOPP JÓZSEF: 3 és ¾ belső telke volt, valamint 2 tehene. Anyakönyvben nem fordult elő a neve.
• FIDER MIKLÓS: 1752-ben találjuk először a nevét anyakönyvben. 1 és fél hold belső telke, Szent Dienesen 200 négyszögöl szőleje és egy tehene volt. 1801-ben 73 éves korában halt meg Soroksáron.

VARGÁK:  / minden bizonnyal többirányú tevékenységet folytattak. Foglalkoztak a bőrök kikészítésével éppúgy, mint lábbelik készítésével. Ezt támasztja alá, hogy csak lábbelit készítő kézművest nem találni egyetlen összeírásban sem, valamint erre utal a vargák magas száma is/.

• SCHIRLING JAKAB: két hold belső telken gazdálkodott, volt 1 tehene. A család neve 1736-ban jelent meg először anyakönyvben. 1778-ban halt meg 35 éves korában.
• EGO MIHÁLY: 1 és fél belső telke volt, valamint 4 tehenet tartott. 200 négyszögöl szőlőt művelt a Wolfsbergen. 1783-ban hunyt el 48 éves korában.
• SCHULER JÁNOS: Nincs adat, hogy volt-e belső telke. Volt viszont 2 tehene. Neve 1749-ben fordul elő először anyakönyvben.
• REICHENSBERGER JÓZSEF: nincs adat a belső telekről. A Szent Dienesen 100 négyszögöl, a Wolfsbergen 200 négyszögöl szőleje volt. Anyakönyvben 1759-ben szerepel először.
• HERMANN KILIÁN: vagyonával kapcsolatban semmilyen adat sincs. 1745-ben született Soroksáron, 1808-ban halt meg.

KÁDÁR:   / Zwick Gáspárt korábban már szerepelt /

• KEITL GÁSPÁR: 1 hold belső telke volt, jószágot nem tartott, szőleje nem volt. A Keitl név 1742-ben jelenik meg anyakönyvben.

SZÍJGYÁRTÓ:

• STIHLING DÁVID: 1 és fél hold belső telke volt, jószágot nem tartott, szőlőt nem művelt. 1785-ben halt meg.
• ARNOLD JÓZSEF: 1 és ¼ hold belső telekről van adat, egyéb körülmény nem ismeretes róla.

KŐMŰVES:

• BISCHOF JÁNOS: 2 hold telket művelt, valamint volt 100 négyszögöl szőleje Szent Dienesen. / Az adózó Schuster Mátyás mellett ő volt az egyetlen az úrbéri összeírásban, akinek a neve mellett ez a szakma szerepelt. A házépítéseknél ekkor még nagyobb szükség volt az ácsokra, hiszen az épületek főleg fából és sárral tapasztott falakból álltak /.

TAKÁCSOK:  / A második legnépesebb szakma a vargák után. Összesen 6 fő neve mellett szerepel ez a tevékenység az úrbéri összeírásban. Viszont közülük egy sem volt adózó kézműves, tehát kiegészítő mesterségként űzte a szakmát. A jobbágy családok többségénél ott állt a szövőszék is. Saját szükségleteiket nagyobb részt maguk elégítették ki, de hogy szükség volt takácsokra is, bizonyítja a népes jelenlétük /.

• HOFFMANN JÁNOS: 1 és fél hold belső telket művelt, valamint 400 négyszögöl szőlőt Szent Dienesen. 6 akó / kb. 320 liter / bort írtak össze nála 1770-ben. Elődei már 1738-ban Soroksáron voltak.
• KOHLBRENNER ÁDÁM: 1 és fél hold belső telkén kívül más adatot nem találunk a neve mellett. A neve 1760-ban fordul elő először anyakönyvben.
• KELLER ANTAL: nem ismert, volt-e belső telke. 200 négyszögöl szőlőt művelt a Deres hegyen. Tartott egy tehenet. 1760-ban jelenik meg a neve először.
• STEINER JÓZSEF: 1 és 3/4 hold belső telke volt, egy tehenet tartott.1759 óta ismert a neve.
• THREIER GÁBOR: Nem tudni, volt-e belső telke, viszont 400 négyszögöl szőlőt művelt Szent Dienesen. Jószágot nem tartott.
• SCHEURING ÁDÁM: egy hold belső telke volt, valamint egy tehene.

BOGNÁROK: a már említett két adózó bognár mellett további két fő foglalkozott ezzel a szakmával:

• FELKERT JÓZSEF: 3 hold belső telket művelt, azon kívül volt 2 tehene. A név anyakönyvben nem szerepel. / lehetséges, hogy a név helyesen írva: Völker, de így sem fordul elő anyakönyvben /.
• FRITZ BARTOLOM: 1 és ¼ belső telke volt, valamint egy tehenet tartott. 1742 körül született, 1790-ben halt meg.

PÉKEK:

• HÜMPFNER JÁNOS: valószínűleg dinasztia alapító volt a pék szakmában, hiszen még a XX. században is találkozhatunk ezzel a névvel a pékek között. 1770-ben 2 hold belső telke és két tehene volt.
• EMERLING KRISTÓF: másfél hold belső telke volt, valamint 400 négyszögöl szőleje a Staren Tanz-on. Tartott egy lovat és egy tehenet.

TÍMÁR:

• ROCHEI FERENC: 1 és fél hold belső telke volt. Egyéb adat nem ismeretes, anyakönyvben nem szerepel.

KÖTÉLVERŐ:

• BERGER KÁROLY: 1 hold belső telke volt, jószágot nem tartott. A család neve 1744-ben fordul elő először. 1738 körül született, 1788-ban hunyt el.

MOLNÁR: / a már ismertetett taksás molnárokon kívül /.

• TRENCSÉNYI JÁNOS: 1 és fél hold belső telket művelt, és volt 1 lova és egy tehene. A család neve 1736 óta ismert Soroksáron.

BERINGER JÓZSEF házaló kereskedő. Nem ismert, hogy mivel kereskedett. Volt 2 hold belső telke, valamint 2 ökre. Neve 1751 óta található soroksári anyakönyvben.

Szakmájukban az első ismert kézművesek és kereskedők Soroksáron a következők voltak:

Asztalos:           FERTIG PÁL                                          Ács:                         RICHTER ANDRÁS

Bognár:            HARTL JÁNOS                                       Házaló kereskedő:  BERINGER JÓZSEF

Kádár  :            ZWICK GÁSPÁR                                     Kereskedő :            GYURKOVICS JÁNOS

Kocsmáros:      NEUMANN ANDRÁS                             Kőműves   :             MÜLLER BONIFÁC

Kovácsok:        ORBISBAUER FERENC és FEUERER ALBERT.

Lakatos:           SCHEFFER JÁNOS GYÖRGY                   Molnár: NAGL JÁNOS és LEIMETER JÁNOS

Mészáros:        NATZ JÓZSEF                                        Pék:                        TEPICH VITUS KONRÁD

Sebész-felcser:ANDREACZY JÓZSEF                           Szabó:                    TONHAUSER MÁRTON

Szíjgyártó:        STIHLING DÁVID                                   Takács:                    SCHUSTER BALTAZÁR

Tímár:              ROCHEI FERENC                                   Üvegfúvó:                NEUMAYER MIHÁLY

Varga-suszter: REICHENSBERGER ANDRÁS                Zenész:                   SCHUSTER MÁTYÁS

Zsindelyes:      GOLDNER NÁNDOR

   Az 1770-es úrbáriumi összeírásban Soroksáron 412 család szerepelt.  Ekkor a kézművességgel, kereskedéssel foglalkozó zsellérek / és néhány jobbágy / összlétszáma 50 körül volt, ami azt jelenti, hogy a családok mintegy 12%-a foglalkozott ezen ágakkal. Ez az arány a többi mezőváros lakóssága kézműves arányának megfelelő ipari, kereskedői réteg jelenlétét igazolja úgy, hogy a település alig tekint vissza 40-50 éves múltra. Grassalkovich Antal szándéka tehát valósággá vált. Egy olyan település alakult ki Soroksár esetében, amelyben gyökeret vert szinte valamennyi, abban az időben nélkülözhetetlen kézműves szakma. A kézműves és kereskedői réteg kialakulása és megerősödése fontos volt abból a szempontból is, hogy Soroksár társadalma erős organizmus legyen, ahol nem csak a mezőgazdaság van jelen, de az azt szolgáló kézművesség is. Ez együttműködést jelentett jobbágy és iparos között, egymásra utaltságot, és egymás fejlődését, boldogulását segítő munkamegosztást. Mindez pedig előfeltétele volt a település további dinamikus fejlődésének.