DREXLER ANTAL   1792?-1872   Prostig Magdaléna   Hsz.. 11.
ECKER ANTAL   1864-1953   Schenkengel Rozina Jozefa   Fő u. 82.
FANDA JÁNOS   1879?-99   nőtlen   Malom u. 3. Budapesti
FUCSEK JÁNOS  1833?-1878   Hofmeister Rozália   Hsz.: 475.   Zircről
HEINZ ÁGOSTON   1835-70   Prinz Terézia   Hsz.: 104.   Neuritschenből  / Morvaország /
HIERÁTH ÁGOSTON   ?   Bihaly Terézia   Fő u. 94.
KROLB MÁTYÁS   1864-99   Zeitler Borbála Hsz.: ?   Taksonyból
LÉBER PÉTER   1860-92   Borcsányi Anna   Andrássy u. 15.
MÜLLER PÉTER   1856-   Stump Magdolna   Hsz.: 521.
PALLAUER KRISTÓF   1882-99   nőtlen   Fő u. 44.
PRIDEL JÓZSEF   ?   ?   ?
RUDDA ANTAL   1823-58   Kreisch Katalin, Kham Terézia   Hsz.: 610.
SCHULZ ANTAL   1845-96   Härtlein Mária   Hsz.: 612.   Nagyszentmiklósról
SCHULZ JÁNOS   ?   Köber Erzsébet   Szilágyi u. 48.
SCHWARZ LAJOS   ?   Frühlinger Katalin   Hsz.: 675.   Neusenbergből
STEIMÜLLER ISTVÁN   1835-   Berger Barbara   Hsz.: 262.
STEINMÜLLER MIHÁLY   1871-   Maslik Anna   Malom u. 2.

BEHRINGER JÓZSEF   ?   Felici Anna, Hakspacher Borbála   Rezső u. 20.
BRUST ANTAL    ?   Labl Ilona   Hsz.. 809.   Csepelről
DREXLER ANTAL   1848-   Valenta Teréz   Hsz.: 456.
FRITZ FERENC   1839-   Napholz Cecilia   Hsz.: 522.
FRITZ FERENC   1843-   Nolepa Anna   Hsz.: Fő u. 91.
FRITZ ISTVÁN   1812-53   Müller Mária   Hsz.: ?
FRITZ ISTVÁN   1840-   Schmidt Terézia   Hsz.: 615.
FRITZ JÁNOS   1810-62   Bohn Rozina   Hsz.: 64.
FRITZ JÓZSEF   1815-79   Kaltenecker Magdolna   Hsz.: 593.
FRITZ JÓZSEF   1848-   Riegler Rozina   Lőrinci u. 8.
FRITZ MIHÁLY   1849-95   nőtlen   Adrianopolból
GRUBER BERTALAN   ?   Marek Ágota   Hsz.: 2.
HALICS FERENC   1866-   Kaltenecker Agáta,  Féth Verona   Haraszti u. 16.
HECHT KRISZTIÁN   1804-81   Merks Anna   Hsz.. 231.
HECHT LŐRINC   1832?-90   Schweighardt Katalin   Lőrinci u. 5.
HECHT LŐRINC   1869-   Schäffer Terézia   Lőrinci u. 3.
HEILER JÓZSEF   1857-   Brückner Magdolna   Hsz.. 789.
HÉJAS ISTVÁN   1829-   Kaszap Anna   Hsz.. 256.
HITI MIHÁLY   ?    Varga Róza   Fő u. 44.
HÖFER FERENC   1831?-71   Nemes Lídia   Hsz.: 397.
HÜMPFNER JÁNOS   1856-   Leimeter Anna   Fő u. 30.
KALTENECKER ÁDÁM   1834-73   Klötzl Ágota   Hsz.. 18.
KALTENECKER ÁDÁM   1861-   Krausz Rozina   Hsz.: 19.
KALTENECKER FERENC   ?   Klötzl Magdaléna    Fő u. 13.
KALTENECKER GYÖRGY   1821-76   Merx Terézia, Tozl Mária, Hampl Veronika   Hsz.: 57.
KALTENECKER JÁNOS   1849-88   Ecker Terézia   Hsz.: 659.
KALTENECKER JÁNOS   1857-92   Hümpfner Éva   Haraszti u. 18.   / szatócs is volt /
KALTENECKER JÓZSEF   1819-79   Meizinger Katalin   Hsz.: 458.
KALTENECKER LŐRINC   ?   ?   ?
KALTENECKER MÁRTON   1800-75   Fritz Julianna   Hsz.: 18.
KALTENECKER MÁRTON   1822-81   Gusmann Erzsébet   Hsz.: 657.
KALTENECKER MÁRTON   1828-   Schneck Erzsébet   Templom u. 43.
KALTENECKER MÁRTON   1856-   Steinmüller Julianna   Korona u. 9.
KALTENECKER MÁRTON   1861-   Schuszter Teréz   Szilágyi u. 26.
KALTENECKER MIHÁLY   1744?-1814   Hermann Annamária   Hsz.: ?
KALTENECKER MIHÁLY   1829-94   Steininger Ágota   Fő u. 13.
KALTENECKER MIHÁLY   1858-   Holzmann Franciska    Hsz.: 548.
KALTENECKER NÁNDOR   1867-   Pfister Katalin   Fő u. 6.
KALTENECKER SEBESTYÉN   1857-89   Pfister Katalin   Hsz.: 31.
KASZAP ANTAL   1816-77   Drexler Terézia   Hsz.: 508.
KLÖTZL BALTAZÁR   1813-62   Stark Magdolna   Fő u. 52.
KOZLIK JÁNOS   1815-   Fritz Anna, Fries Borbála   Hsz.: 55.
KREISCH JÁNOS   ?   ?   ?
KREISCH JÓZSEF   1828?-67   Koch Barbara   Hsz.: 415.
LEIMETER ÁDÁM   1845-75   Kovács Borbála   Hsz.: 305.
LEIMETER MÁRTON   1859-   Hell Anna   Fő u. 93.
LUTZKI ISTVÁN   1854-   Ott Teréz, Grazer Borbála   Fő u. 127.
MICHALIK PÁL   1854-   Kapeller Rozina   Hsz.: 788.
MOLITOR ISTVÁN   1867-   Meisinger Katalin   Hsz.: 455.   Taksonyból
MOZER ANTAL   ?   ?   ?
MOZER JÁNOS   1812-70.   Monspart Erzsébet   Hsz.: 489.
NAGY SÁNDOR   1832?-99   Hermann Mária, Geiger Mária   Hsz.: 719.   Rákospalotáról
OMREIN GYÖRGY   1846-91   Riegler Anna, Renner Jozefa   Fő u. 154.
OMREIN MÁRTON   1820-87   Steininger Julianna   Hsz.: 756.
OMREIN MÁRTON   1854-   Trencsér Magdaléna   Hsz.. 760.
PETRÁN JÁNOS   1818?-56   Varga Barbara   Hsz.: ? 
POHL ANDRÁS   ?   Lux Ilona    Fő u. 79.   Iglauból
PRUSZT ANTAL   ?   Labl Magdolna   Hsz.: 615.
SCHNECK PÁL   1850-   Stark Erzsébet   Hsz.. 48.
SCHLOSSER PÉTER   1836?-   Deutsch Mária   Hsz.: 718.
SCHMIDT JAKAB   1793?-1877   Schweier Anna   Hsz.: 475.
SCHMIDT JAKAB   1817-77   Kaltenecker Mária   Hsz.: 468.
STEFANEK MIHÁLY   1825?-58    Hermann Mária    Hsz.. 545.
STENGELE JÁNOS   1807-    Andráczi Ágnes   Hsz.: ?
STENGELE JÓZSEF   1834-70   Schachmayer Terézia   Hsz.: 558.
STRICZ FERENC   1851-   Nolepa Mária    Fő u. 157.    Urivölgyből
TÓTH JÁNOS   1862?- 85   nőtlen   Hsz.: ?   Sáregresről
VANEK FERENC   1843?-   Nolepa Anna   Ferenc u. 70.
WÁLITS FERENC   1867-    Kaltenecker Ágota, Feth Verona   Haraszti u. 16.
WEIDINGER ÁDÁM   1847?-   Leh Magdolna   Szilágyi u. 25.   Taksonyból


 

BÁBAASSZONYOK:

GABLER MÁRTONNÉ   /Polster Magdolna /    ?     Hsz.: ?
GUNGL JÓZSEFNÉ    /Göcz Magdolna/    Fő u. 106.
HEIM ISTVÁNNÉ   /Wienhardt Borbála    / 1866-     / Fő u. 91.
KHAM ROZINA   1830?-78   hajadon   Hsz.:  610.
KREISCH JÁNOSNÉ  / Rudda Terézia /  1847?-  Hsz.: ?  Taksonyból
LACHNER KÁROLYNÉ  / Vilancsek Terézia /  1800?-81 Hsz.: 34.
MASLIK ANTALNÉ  / Buchele Veronika /  1852?-  ? / Malom u. 2.
NEUBAUER JÁNOSNÉ  / Herber Teréz / 1810?-79  Hsz.: 657.  Budapestről / a férje tímár volt Soroksáron PAZMANN JÓZSEFNÉ / Lachner Terézia /  1848?-      / Hsz.: 33.    Taksonyból  / a férje kosárfonó volt
PINTÉR JÁNOSNÉ   /Juhász Julianna /    ?    Soroksár- Péteriben  volt
RENNER PÁLNÉ  szül. WIENHARDT APOLLÓNIA    1864-1902   Hsz.: Fő u. 8.
SCHUSTER ANNA   ? ? ?
SEIDENLEIDER ANNA  1844?-82  hajadon  Hsz.: 652.
SIEDENLEIDER PÉTERNÉ / Steinmüller Teréz / 1833?-     / Hsz.: 6.
VALENTIN MIHÁLYNÉ   /Novotny Mária/    1856-     / Fő u. 21.
WEISS JÁNOSNÉ    /Tiefenbeck Margit/ 1847-  ?  /  Hsz.: 587.

BÁBSÜTŐK:

ECKER ANTAL  1864- ?  Schengengl Rozina   Fő utca 82.
ECKER JÁNOS  1825-97  Tóth Molnár Rozina, Schell Anna  Fő u. 82.
ECKER JÁNOS  1851- ? Kaltenecker Verona   Fő u. 84.
LUDWIG ANTAL  1827-95  Kramer Flóra   Fő u. 58.
LUDWIG GYULA  1865- ? Piller Júlia   Fő u. 39.

BÁDOGOSOK:

BEHRINGER FERENC  1850-81  nőtlen   Hsz.: 724.
BRUCK ALBERT  ?  ?  ?
ENGELHARDT FERENC  ?   Moló Franciska   Hsz.: 480.
FRANKL BERNÁT   ?  ?  ?
GAJDOS ANDRÁS   ?  Kucharik Franciska   Haraszti u. 33.  Liptó vármegyéből
KHENOST VENDEL   ?   ?   ?
LŐWY IGNÁC   ?   Fischer Hermina    Fő u. 32.
MERKHOFFER ÁDÁM  ?   Leimeter Katalin  Batthyányi u. 4.
SIEBER ALAJOS   ?   Tamola Réka    Hsz.: ?
TIRSCH ANTAL  1808?-73  Straub Jozefa   Hsz.. 52.

BOCHUS GYÖRGY       1820?-54
BRÜCKNER FLÓRIÁN  1778-1864  Jung Erzsébet   Hsz: 568.  Érkezett: Morvaországból
BRÜCKNER JÁNOS  1828-  Schleer Anna  Hsz.: 568.
DANI JÓZSEF  1863-  Hecht Cecília  Fő utca 54.
DANI  KÁROLY  1829-  Striegl Terázia, Fritz Katalin, Günter Mária  Hsz.: 96.  Harasztiból
DANI MIHÁLY  1854-  Eisrich Erzsébet  Virágvölgy  u.8.
FRITZ GYÖRGY  ?      Bohn Terézia  Hsz.: ?
GYERGYÓ MIHÁLY  ?  Berger Mária  Hsz.: 209.
HOLBIG JÓZSEF  ?  Wagner Margit  Szilágyi u. 1.  Taksonyból
KALTENECKER MIHÁLY  1828-  Purzl Mária  Hsz.: 769.
KEMPER ANTAL  1801-64  Prechl Anna  Hsz.: 614.                                                                                                    KHOL VILMOS  1815-   Ott Erzsébet  Hsz.: 175.
KLÖTZL BALTAZÁR  1813-62  Stark Magdaléna  Hsz.: 278
KOZLIK LÓRÁND  1845?-99  Podmann Katalin  Andrássy u. 83.  Kunszentmiklósról
KRAMER LAJOS  ?  Krecsmer Albina  Hsz.: 501.
KREISCH FERENC  ?  Reibl Anna  Hsz.: 238.
KREISCH FERENC 1862-  Kaltenecker Mária, Léb Mária  Zöldfa u. 18.
KREISCH MÁTYÁS  1860-89  Somodi Lídia  Hsz.: 726/c.
KRELL JÁNOS  1829-  Lebengut Terézia, Reichensberger Mária  Hsz.: 121.
KUHN ALAJOS  1834-1875  Gunaini Julianna  Hsz.: ?
KUL FERENC  1807-55  Harter Anna  Hsz.: 447.
LEIMETER JÓZSEF  1821-63  Kaltenecker Katalin  Hsz.: ?
LEIMETER MÁRTON  1859- Hell Anna  Fő u. 93.
LUREK JÓZSEF  ?  Kreisch Anna  Vecsési u. 1.
MASLIK ANTAL  1846-95  Puchele Verona  Hsz.: 233.
MASLIK IGNÁC  1816-62  Trentschini Magdaléna  Hsz.: 516
MAUSITZ JÁNOS  1856-81  nőtlen  Hsz.:  0
MENTZL MÁTYÁS  1803?-83  Kellermann Teréz  Hsz.: 275.  Pilzenből
MIKES FRIGYES   ?  Mikes Anna  Hsz.: ?
MIKES GYÖRGY  1825-81  Szárai Katalin  Hsz.: 772.  Vásárhelyről
MÜLLER MIHÁLY  1876-  Jäckl Anna  Árpád u. 12.
NAGY JÁNOS   ?  Kajaba Mária   Hsz.: 370
OMREIN MÁRTON  1820-  Steininger Julianna  Hsz.: 562.
OTT JÁNOS  1844-95  nőtlen, siketnéma koldus az élete végén  Köles u. 2.
PFISTER GYÖRGY  1834-95  Kreisch Rozina  Szilágyi u. 82.
PFISTER JÁNOS  1827-81  Schneck Anna  Hsz.: 707.
PFISTER MÁRTON  1866-  Feth Franciska  Szilágyi u. 59.
PROSAMMER MIHÁLY  1863-  Purzl Anna  Mester u. 5.
PURZL JÓZSEF  1860-92  Wagner Anna  Szilágyi u. 72.
PURZL MÁRTON  1852-  Siedl Katalin  Hsz.: 726.
SCHNEIDER JAKAB  1825-  Trencsényi Magdaléna  Hsz.: 516.
SPIES FERENC  1829-  Treitlein Veronika  Hsz.: 176.
STARK MIHÁLY   ?   ?   ?
SEIDL JÓZSEF  ?     ?   ?
SIEDL JÁNOS  ?   Held Anna    Fő u. 73.
SIEDL MÁTYÁS  1843-  Renner Borbála   Hsz.: 184/b.
SZIMBEL FERENC  ?  Schiff Anna  Korona u. 4.
TRENDEL JÁNOS  ?  Marosi Terézia  Andrássy u. 37.  Alsónémediből
TRENDL JÁNOS  1820?-75  Herbst Magdaléna  Hsz.: 223.  Vecsésről
WEIMPER ANTAL    1865-      Saler Franciska   Haraszti u. 20.
WIENHARDT JÁ NOS  1822-77  Handelmayer Franciska  Hsz.: 568.
WIENHARDT JÁNOS  1851-   Leimeter Anna, Pfister Anna  Hsz.: 710.
WIENHARDT LÉNÁRD  1815-  Sterkl Terézia   Hsz.: ?
ZWICK JÓZSEF  1854-1906  Kreisch Anna  Fő u. 94.
ZWICK PÁL  1820?-83  Wirth Barbara, Kaltenecker Katalin  Gólya u. 7.
ZWICK TAMÁS  1859-  Strohmayer Katalin  Fő u. 32.

            

GRUBER JÁNOS  1832?-88  Härtl Mária  Hsz.: 57.
HAAS JÓZSEF
KONRÁD JÓZSEF 1853-  Wierkner Mária  Hsz.: 503.  Érkezett: Marosvásárhely
TAHON MÁTYÁS  1825-  Menzel Terézia  Hsz.: 502.
VIKTOR EDE
ZEITLER JÁNOS  1856-  Tiefenbeck Teréz,  Lőrinczi u. ?  Érkezett: Sufa / Morvaország /

   Az alábbiakban a szakmák szerinti ABC sorrendjében  szakmánként közlöm az általam fellelt kézműveseket a 19. században. A legalapvetőbb forrás a születési és halálozási anyakönyvek, valamint kisebb mértékben összeírások, listák. A 19. sz. első felében az anyakönyvek csak nagyon ritkán jelölték az illető foglalkozását. Ennek ellenére ebből az 50 évből is szerepelnek az összeállításban nevek. Szükségesnek tartottam a neveken kívül a születési és halálozási dátumokat is feltüntetni, valamint a feleségek, illetve a lakcím jelölését is az egyértelmű azonosítás érdekében. 
Sajnos nem minden személy estében sikerült valamennyi adatot feltüntetni, elsősorban ott nem, ahol az illető nem Soroksáron született, házasodott, vagy halt meg. A születési dátum után időnként megjelenő kérdőjel azt jelöli, hogy az illető személy születési dátuma számított adat. Ha valakinek több felesége is volt, akkor mindegyik szerepel, mégpedig sorrendben. Igyekeztem összegyűjteni és jelölni azt is, hogy az illető honnan érkezett Soroksárra. A lakcímek esetében elég nagy a bizonytalanság, mivel sokan családjukkal többször is költöztek, ezért az összeállításban szereplő lakcím az illető utolsó anyakönyvi megjelenésekor volt aktuális. A halálozást csak 1900-ig kutattam. Ahol a halálozás évszáma nem szerepel, ott az illető vagy nem Soroksáron halt meg, vagy már a 20. században.

ABLAKOSOK:

Hauser Salamon     ?    ?   ?
Heller Hermann     ?    Dusinszki Janka    Fő u. 37.   Harasztiból
Kohn Izidor    ?    ?    ?
Kolacsinyecz Pál        1833-71      Stopka Brigitta
Kozinszki János          1822-77      nőtlen
Straper Gudzsam              ?           Beumel Berta
Székely Bálint             1827?-88    Blaha Katalin
Topor János                       ?                    ?            Hrn.: 66.
Megjegyzés: Mivel itt vándor ablakosokról van szó, a lakcím hiányzik. Minden bizonnyal a század folyamán jóval több ablakos is megfordult a településen, de csak az itt szereplők esetében fordult elő itt tartózkodásuk alatt anyakönyvi esemény.

ASZTALOSOK:

A 18. századot a település úgy búcsúztatta, hogy lakóinak száma 3100 körül volt. A természetes szaporulat éppen hogy csak kompenzálni tudta a jelentős számú elköltözöttet. Így volt ez egészen 1820-ig, hiszen az 1779-es 3104 fős lakosság számmal szemben 1820-ban a létszám gyakorlatilag változatlan, hiszen ekkor 3142 főt számoltak össze a katonai összeírók. Az 1820-as évek viszont aránylag rövid idő alatt jelentős növekedést hoztak a település lakóinak számában. 1830-ra 3849 fő az összlakosság száma, s ez 22,5%-os emelkedést jelent.
   Ahogy 1779-ben csupán 6 család költözött be Soroksárra, és 45 volt az elköltözött családok száma, úgy 1830-ban továbbra is ez a tendencia volt tapasztalható, hiszen az ekkori összeírás beköltözést nem jelöl, viszont 91 család elköltözését rögzíti. Mindez pedig azt jelenti, hogy a dinamikus létszámnövekedés a természetes szaporulatból eredeztethető. 1830-ban a 203 születéssel szemben 91 volt az elhalálozás. Egy év alatt tehát 112 fős volt a növekedés.
   A lakóházak száma 1779-ben 473 volt, s ezekben 542 család lakott. 1830-ban viszont már 566 ház állt, bennük 664 családdal.
   A lakosság foglalkozás szerinti összetétele lényegében csak a lakosság létszáma változását követte, arányaiban nem módosult jelentősen.  A jobbágyok száma - az úrbéri berendezkedésnek megfelelően - szinte alig változott. Az úrbériség bevezetésekor 1770-ben Soroksáron 40 egész telkes és 60 fél telkes jobbágy volt. 1830-ban 104 jobbágyot írtak össze. Mivel a telkek összterülete nem változott, nem nőhetett, a csekély változás abból fakadt, hogy az egész telkesek száma 36-ra csökkent, s ennek megfelelően 68-ra nőtt a fél telkek száma. / Mint korábban arról már szó volt az egész telek 26 magyar holdat tett ki, a fél ennek megfelelően 13-at/.
   Az egész telkesek között 1830-ban Neumayer Lénárd rendelkezett a legtöbb igavonásra is alkalmas jószággal, összesen 14-el / 4 ökör, 4 tehén, 1 meddő tehén, 4 ló és egy csikó /. Scheuring Jakabnak 13 állata volt, míg Zwick Tamásnak, Purzl Lőrincnek, Siedl Jánosnak, Höchst Tamásnak és Mönich Ferencnek 12. Ekkor ők alkották a legmódosabb jobbágyok élmezőnyét.
   A fél telkesek között Mönich Mátyásnak 8 állata, míg Geiger Józsefnek, Leimeter Mihálynak, Schuszter Ferencnek,  Feth Mártonnak, Weidinger Mártonnak, Seidl Jakabnak, Seili Ferencnek, Reiter Jánosnak, Kaltenecker Andrásnak, Jung Andrásnak, Treitlein Györgynek, Redlinger Jakabnak, Khöber Györgynek, Krausz Mátyásnak és Weimper Sebőnek 7-7 állata volt ez idő tájt.
   Az 1828-ban készített lakosság összeírás Soroksáron 439 házas és 16 házzal nem rendelkező zsellér családot tartalmaz, tehát összesen 455-öt. Ez a szám négy és fél szerese a jobbágy családok számának. A 439 házas zsellér közül 164-nek még csak belső telke / kertje / sem volt. Nem véletlen tehát, hogy közöttük találjuk a legtöbb elköltözőt. Soroksáron esélyük sem volt saját használatú szántóföldhöz való jutáshoz. A zsellérek jellemzően 1-2 lovat vagy tehenet tartottak, de sokuknak közülük egyetlen állata sem volt. Akiknek volt belső telkük, azoknak átlagban 1 magyar hold volt a használatukban.
   A 16 házzal nem rendelkező zsellér közül 2-nek volt csupán belső telke, 1 illetve fél hold nagyságban. 
   Az 1828-as összeírásban a zsellérek között tartották nyilván / mint korábban is mindig / a kézműveseket, nyilván azért, mivel természetszerűleg nem rendelkeztek külső telekkel, azaz szántófölddel. Összesen 82 kézművest ismerünk név szerint. Számuk az összlakosság cca. 12%-át tette ki. Szakmák szerinti megoszlásuk a következő volt: 27 fő molnár, 11 fő bognár, 6-6 asztalos és kovács, 4-4 kádár és takács, 3-3 szabó, cipész és csizmadia, 2-2 fő pék, kötélverő és kalapos, valamint 1-1 fő gyertyaöntő, szíjgyártó, tímár, esztergályos, szűcs, szappanfőző, festő, kereskedő, mészáros és lakatos. Közülük a mészáros Pohlheim Ignác volt a legmódosabb 2 tehénnel és két lóval.
   Korábban már volt arról szó, hogy a soroksári kézművesek többsége a pesti céheknek voltak a tagjai. 1817-ben viszont a királyi kamara 2 céh működését engedélyezte a településen. A kovácsok és bognárok, valamint a pékek és molnárok alakíthattak közös céhet. 1840-ben aztán még egy céh alakulhatott, a " csizmadia és a czipős mesterek" együttes céhe. Meg kell jegyezni, hogy ebben az időpontban a céhek már inkább akadályai voltak az ipari fejlődésnek. A nyugati országok már javában a szabad versenyes kapitalizmus gyakorlatát követték. Az 1870-es évek elején aztán a monarchiában is betiltották a céhek működését, és Magyarországon is szabad teret nyitottak a versenyes fejlődésnek.

Forrásmű: Pest megyei Levéltár, Az 1828-as országos népesség összeírás Soroksárt érintő része.

Készítette: Schmauder János Grassalkovich kör

A kézművesek név szerinti felsorolása:

MOLNÁROK:

1./   Purzl András / 1789- 1865 /  felesége: Siebert Magdolna  tulajdon: 1 belső telek  saját malom, 2 tehén + 2 ló
2./   Stark János  / 1769 - 1831 / felesége: Leimeter Anna       tulajdon:  2 belső telek  saját malom + 1 munkás
3./   Kreisch Péter /1790 - 1855 /felesége:Trencsír Teréz, tulajdon:1 belső telek+ malom + 1 tehén 
4./   Kreisch János /1790-1859/ felesége: Spiegl Terézia, tulajdon: 1 belső telek + malom 1 munkás, 3 tehén, 1 ló
5./   Weigand Krisztián /1767-1841/ felesége: Redlinger Teréz, tul.: 1 bel. telek + malom + 1 tehén
6./ ö.Schneck Péter     /  ?  -  ?  /      felesége: ?                         tulajdon: 2 belső telek + malom
7./   Holbik József / 1771-1831/  felesége: Dunst Katalin, tulajdon: 2 belső telek  + malom
8./   Heffler János / 1794-1832/ felesége: Neusser Katalin, tul.: 1 bel. telek + 1/2 malom + 1 tehén + 1 ló
9./   Andráczi János / 1779-1831/ felesége: Spiegl Anna Mária, tul.: 1 belső telek + 1 tehén + 1 ló
10./ Meissinger Bertalan / ?- ? /   felesége: Behringer Barbara, tul.: telke nincs van 1/2 malma van
11./ Trencsír István / 1777-1853/ felesége: Meissinger Anna, tul.: nincs telek - malom
12./ Pfistner János / 1772-1831/ felesége: Hümpfner Julianna, tul.: 2 bel. telek + malom + 1 tehén
13./ Wieland József / 1796-? /  felesége: Stark Terézia, tul.: 1 bel. telek + malom + 1 munkás + 1 tehén
14./ Eisrich György /1794-1835/ felesége: Hasler Terézia, tul.: 1/2 bel. telek + 1/2 malom + 1 tehén
15./ Zwick József /1791-1848/ felesége: Hesler Katalin, tul.: telek nincs - malom 1 munkással
16./ Leimeter János /1784-1853/ felesége: Andreáczi Anna, tul.: 3 bel. telek+ malom 1 munkással + 1 tehén
17./ ö. Purzl András / ? - ? /  felesége: Gauss Terézia  tul.: 2 és fél bel. telek+ malom
18./ Hümpfner József /1789- ? / felesége: Kampisch Gertrud, tul.: 1/2 bel. telek+ 1/2 malom + 1 tehén + 1 ló
19./ Trakler István / ?- ? / felesége: ?  tul.. malom 1 munkással
20./ Geiger Jakab / 1791-1841/ felesége: Stark Terézia, tul.:  malom
21./ Stump Mihály /1777-1855/ felesége: Marschall Éva, tul.:  1/2 bel. telek + malom
22./ Hermann Mihály /1771-1840 / felesége: Andreáczi Julianna, tul.: 1 bel. telek+malom
23./ Schubert József /1780-1856/ felesége: Feth Anna Mária, tul.: malom 1 munkással + 1 ló
24./ Schuszter Ferenc /1774?-1849/ felesége: Herrmann Katalin, tul.: 2 bel. telek + malom + 3 tehén
25./ Rusch Bernát / 1771-1841/ felesége: Baunoch Zsuzsanna, tul.: 2 bel. telek + malom 1 munkással 
26./ Holzmann Jakab / 1796-1861/ felesége Kreisch Anna, tul.:  telek nincs + 1/2 malom
27./ Purzl József / ?-?/  Felesége: Schneider Anna Mária, tul.:  telek? + malom + 1 ló
28./ ö. Siebert Károly / ?-? /  tulajdon: 1 bel. telek +malom
Megjegyzés: valamennyi molnárnak volt saját háza is.Az ugyancsak ebből az évből származó térképen a Dunán 27 malom van berajzolva.

BOGNÁROK:

1./   Kaltenecker Mihály / 1788?-1853 / felesége: Klötzl Magdolna, tulajdon: 2 belső telek + 3 tehén + 3 ló
2./   Schmidt Jakab / 1793-1877 / felesége: Schweier Anna,  tulajdon: 2 belső telek + 1 tehén
3./   Kaltenecker István / 1791-1832 / felesége: Andreáczi Ágnes, tulajdon: 0 belső telek + 3 tehén
4./   Moser János / ? - ? /  felesége: ? , tulajdona: 1/2 belső telek
5./   Fritz Bertalan  / 1772- 1843 /  felesége: ?  tulajdona: 21/4 belső telek
6./   Friess Albert / 1788-1841 /  felesége Scheuring Katalin,  tulajdona: 2 belső telek + 3 tehén
7./   Fritz Mátyás  / 1781- 1842 /  felesége: Heffler Anna,  tulajdona: 1 belső telek
8./   Kaltenecker Márton  / ? -? /  felesége: ? ,  tulajdona: 1 belső telek + 1 tehén
9./   Kaltenecker János  / ? - ? /   felesége: ?    tulajdona. ?
10./ Fritz János  / 1779 - 1838 /  felesége: 1. Hümpfner Ágnes  2. Klötzl Anna, tulajdona:  1 tehén + 2 ló
11./ Klötzl Sebestyén  / 1782-1850 /  felesége: Siedl Terézia, tulajdona. 2 belső telek + 2 tehén

KÁDÁROK:

1./   Zwick Antal / 1784-1834 /  felesége: Purzl Rozina,  tulajdon: 3 belső telek + 2 tehén + 2 ló,  1 segéddel
2./   Stégner Mátyás  / 1796- 1829 /  felesége: Siedl Anna Mária,  tulajdon: nincs
3./   Schachamayer Mátyás  / 1776- 1836 /  felesége: Weiss Heléna,  tulajdon: 1 belső telek + 2 tehén
4./   Pohlheim Ignác  / ? - ? /   felesége: ? , tulajdon: 3 belső telek

PÉKEK:

1./   Spiegl András  / 1795- 1854 /  felesége: Drechler Katalin, Hübner Rozina, tulajdon: 1 tehén + 1 ló
2./   Hümpfner Mátyás  / 1778- 1853 /  felesége: Schuster Margaréta,  tulajdon. 2 belső telek + 2 ló + 1 disznó

SZABÓK:

1./   Szentgyörgyi István  /  ? - ? /  felesége: ? , tulajdon: ?
2./   Heisenberger György  / ? - ? /  felesége: ? , tulajdon: 1 belső telek
3./   Renner Ádám  / 1793?-1829 /  felesége: ? ,  tulajdon: 1 tehén
4./   Fallendorf Fülöp  / ? - ? / felesége: ?  , tulajdon: 1 ló

KOVÁCSOK:

1./   Behringer Mihály  / 1776?-1848 /  felesége: Stegner Terézia,  tulajdon: 2 belső telek
2./   Leh Ádám   / 1777-1848 /  felesége: Richter Anna, Nagy Anna,  tulajdon: 4 belső telek
3./   Feuerer József  / ? - ? /  felesége: ?  tulajdon: 1 belső telek + 2 tehén + 2 ló
4./   Gauss György  / 1773-1828 /  felesége: Kaiser Ursula, tulajdon: 1,5 belső telek + 1 tehén + 1 ló
5./   Gruber Miklós  / 1798-1863 /  Felesége: Valentin Katalin, Fritz Terézia,  tulajdon: 1 belső telek
6./   Jäger Fülöp  / / ?- ? /  felesége : ? , tulajdon : ?

ASZTALOSOK:

1./   Nolepa János  / 1786-1851 /  felesége: Jung Rozina, Heim Rozália,  tulajdon: O
2./   Beck György  / 1793?- ? /  felesége: Siedl Anna,  tulajdon: 0  volt egy alkalmazottja
3./   Steinmüller Gáspár  / ? - ? / felesége: ?  tulajdon: 1/4 belső telek + 2 tehén + 2 ló
4./   Tallmayer András  / ? - ? /  felesége: ?  tulajdon: 1 belső telek
5./   Steinmüller János  / ? - ? /  felesége: ?  tulajdon: 0  volt egy segédje
6./   Fischer József  / ? - ? /  felesége: ?  tulajdon: 0

 CSIZMADIÁK: 

1./   Walenta János  / 1793- 1843 /  felesége: Höchst Anna Mária, Balheim Anna, tulajdon:  2 tehén
2./   Kovács József  / 1767?-1835 /  felesége: Varga Heléna,  tulajdon: 1 belső telek
3./   Borcsányi István  / 1797?-1848 /  felesége. Lestár Rozália,  tulajdon: 0

CIPÉSZEK:

1./   Pfaff Jőrinc  / 1796-1852 /  felesége: Stiefl Johanna, Herling Erzsébet,  tulajdon: 1,5 belső telek, + 1 tehén
2./   Weidinger Jakab  / ? -? /  felesége: ?  tulajdon: 0
3./   Hoch János  / 1766?-1839 /  felesége: Herrmann Rozália,  tulajdon: ?

TAKÁCSOK:

1./   Gruber György   / ? -? /  felesége: Hammer Terézia,  tulajdon: 1 belső telek
2./   Lambert József  / 1794- ? /  felesége: Stark Julianna,  tulajdon: 0,5 belső telek
3./   Bogenfürst György  / 1793?-1847 /  felesége: Heimrath Rozina  tulajdon: 1 belső telek
4./   Heim György  / 1755-1831 /  felesége: Schlär Magdaléna, Kren Anna  tulajdon: 1 belső telek

KÖTÉLVERŐK:

1./   Traurig Antal  / 1797-1846 /  felesége. Geispiegl Erzsébet  tulajdon : 0
2./   Kham  Antal  / 1791-1850 /  felesége: Lorenz Katalin  tulajdon: 1 belső telek + 1 tehén

GYERTYAÖNTŐ:

1./   Ecker János  / 1796-1843 /  felesége: Novák Mária  tulajdon: 1 belső telek+ 1 tehén

SZÍJGYÁRTÓ:

1./   Marschall György  / 1783-1842 /  felesége: Lorenz Erzsébet  tulajdon: 2 belső telek + 2 tehén

TÍMÁR:

1./   Listl Mihály  / 1797-1829 /  felesége: Balheim Terézia  tulajdon: 2 belső telek + 1 tehén + 1 ló

KALAPOSOK:

1./   Kleer György  / 1784?-1851 /  felesége: Eitl Terézia  tulajdon: 0
2./   Steininger Ferenc  1798- ? /  felesége. Feith Katalin  tulajdon. 0

ESZTERGÁLYOS:

1./   Krumm Pál  / 1787-1839 /  felesége: Trapp Helene  tulajdon: 2 belső telek

SZŰCS:

1./   Kampisch János  / 1778?-1848 /   felesége: Kertész Katalin, Tiefenbeck Gertrud  tulajdon: 0

SZAPPANFŐZŐ:

1./   Klötzl András  / ?-? /  felesége: ?  tulajdon: 2 belső telek

FESTŐ:

1./   Resch János  / 1781-1845 /  felesége: Maus Erzsébet  tulajdon: 2 belső telek + 2 ló

KERESKEDŐ:

1./   Eckert János Ferenc  / ?-? /  felesége: Preisinger Krisztina  tulajdon: 3 belső telek + 1 tehén

   A fenti írásban már volt szó Soroksár azon épületéről, amely feltehetőleg a legrégebbi épített emléke a településnek. A Grassalkovich út 209. számú házról van szó, mely történelme során mindvégig / az utolsó néhány évtizedet leszámítva / fogadóként működött. A pincéjében az egyik téglába egy 1514-es szám van bevésve. Ez a tény többeket arra a következtetésre indított, hogy ez egy évszám, mely kapcsolatba hozható az épület keletkezési idejével. A korábbi írásban közölt levéltári adatok ezt ugyan nem támasztják alá, de a lehetőleg minél egyértelműbb  kormeghatározás érdekében szakértői véleményt kértünk a pince építési idejét illetően. Az általunk készített fotókat elküldtük a Budapest Történeti Múzeum főigazgatójának, aki azt a véleményt küldte vissza, hogy a számok formája nem a 16. században írt számok alakja, hanem 19.-20. századi írásmód. Elég hosszú út vezetett, míg megtaláltuk dr. Tóth Eleket a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanárát, és felkérhettük az épület alatti pince vizsgálatára. Jártam az Iparművészeti Múzeumban, majd Veszprémben a Tégla Múzeumban, ahol is az intézmény volt igazgatója azt tanácsolta, keressük meg a Wienerberger Zrt-t. Nevezett cég vezetése rendkívül segítőkészen felvállalta, hogy megkeresi a megfelelő szakértőt, és állja is a vizsgálat, illetve a szakvélemény költségeit. Nem lehetünk elég hálásak a Wienerberger cég vezetésének a segítségért! 2017 júliusában meg is történt az épület bejárása, a szükséges felvételek elkészítése. Dr. Tóth Elek december elején küldte meg a szakvéleményt.
   Összefoglalva az abban leírtakat, a következő megállapítások születtek a részéről:
" Megállapítható tehát, hogy a pince oldalfala téglájának számfelirata nem téglabélyeg, és nem a tégla készítésekor, hanem utólag került bevésésre". Magyarázat: az országban valaha készített téglabélyegek soha sem az oldalfalon helyezkednek el, hanem a tégla  lapján. Nem is lehetséges a téglavető formából úgy kivenni a nyers téglát, hogy az oldalfalban elhelyezkedő bélyeg ne sérüljön.
  A pince Grassalkovich út felőli falába 2 db szellőző kürtő kialakításához Grassalkovich gödöllői téglavetőjéből származó égetett agyag téglákat használtak. A téglakészítés történelmével foglalkozó szakirodalom ezeket a téglákat az AG  téglabélyeg alapján tartja nyilván. Mivel a téglabélyeg csak a szellőző kürtőkben látható, ott kerültek a téglák úgy elhelyezésre, hogy a lapjuk látható, a pincefalba beépített téglák bélyegei természetszerűen nem figyelhetők meg. Megkértük dr. Herczig Bélát a Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesülete elnökét is, hogy a tégla fényképe alapján véleményezze annak eredetét, úgy, hogy egyéb általunk már ismert információt nem hoztuk a tudomására. Véleménye szerint is a tégla gróf Grassalkovich Antal gödöllői téglaégetőjében készült. Az említett egyesület rendelkezik egyébként a legnagyobb magyarországi gyűjteménnyel. Mintegy 35 ezer bélyeges tégla van a tulajdonukban.
  A végső megállapítás tehát azt támasztja alá, hogy semmi sem utal az épület 18. század előtti esetleges voltára, viszont a 18. századot illetően határozott bizonyítékok találhatók, csakúgy mint a levéltári írásos dokumentumok is csak erről az időszakról szólnak a legkorábban. Mint a korábbi ebben a témában készült írásban már szó volt róla a levéltári iratokban 1728-ban jelenik meg először a vendégfogadó, mikor is Neumann András az első bérlője.

   Bár a probléma minden bizonnyal már jóval korábban jelen volt a település gondjai között, az önkormányzat az 1929. évi februári ülésén foglalkozott először Soroksár egészséges ivóvízzel való ellátásának mikéntjével. A helyzetet igen rossznak minősítették, alig 3-4 kútról lehetett elmondani, hogy vize megfelel az egészségügyi követelményeknek. Közrejátszottak ebben valószínűleg Soroksár kedvezőtlen talajviszonyai, de még inkább az állattartás okozta talajvíz szennyezés. A testület örömmel vette Bleier Pál budapesti mérnök ajánlatát, s már ezen az ülésen egy négy tagú munkabizottságot nevezett ki a döntés előkészítésére. Tagjai a következők voltak: dr. Schäffer Adolf, dr. Ransburg Hugó, Winhardt Bertalan és Napholz József. Úgy döntöttek, hogy kedvező ajánlat esetén egyenlőre két kút létesítését támogatják, s ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, úgy további kutakra is megbízást adnak. Egy későbbi ülésen ebben az évben egy mélyfúrású kút elkészítéséről döntöttek, melynek helyéül a hősi szobor környékét jelölték meg. A pontos helyszín eldöntését Winhardt Bertalanra, Wachtelschneider Ferencre, Weisz Mártonra és Krausz Józsefre bízták.
   És ekkor elkezdődött az artézi kutak kálváriája ! A mérnök bizonyára azonnal neki is látott a feladatnak, mert még ez év novemberében a próbafúrások eredménye alapján azt állapították meg, hogy a szobor környékén nem lehet megfelelő vízhozamú kutat létesíteni. Legyen akkor a kút a Grassalkovich út mentén, a szobortól 40-50 méterre, javasolta a testület. Az 1930 augusztusi ülésen aztán már arról értesülünk, hogy a próbafúrások ott sem hozták az elvárt vízhozamot. A testület nem csüggedt, kiadta a feladatot ismét új helyszín keresésére.
   Egy évvel később, 1931 novemberében jelentkezett a feladat elvégzésére Pillis Lajos, aki ajánlatot tesz egy kút létrehozására.  A testület örömmel veszi az ajánlatot, bizalmát az is fokozza, hogy az illető a közelmúltban már eredményesen fúrt egy 51 méter mély kutat a Grassalkovich út 96, szám előtt. A testület viszont ekkor már nem volt egységes a megbízatás megadásában, hivatkozva a rossz pénzügyi helyzetre. Végül is 18-13 arányban a megvalósítás mellett döntött, helyszínéül pedig a Ferencz József park előterét jelölte meg. Viszont ez a kút sem került ekkor megvalósításra.
  Ezek után hosszú évekig nem találkozni a testületi jegyzőkönyvekben a témával / azért sem, mert 1935 januárja és '39 decembere között hiányoznak a jegyzőkönyvek /. Legközelebb az 1940. novemberi ülésen jön elő megint a probléma. Az előterjesztő szerint a "soroksári ivóvíz a lehető legrosszabb". Javasolja, hogy a testület mondja ki: évente 3 mélyfúrású kút létesítésére kerüljön sor. Elsőként az Ócsai út és a Haraszti út elágazásánál, a Hősök terén az iskola előtt, valamint a Varga telepen a Könyves Kálmán és a Csillag utcák sarkán készüljenek el a kutak. Később - visszaemlékezések szerint - készült még tekerős kút a mai Sebész és Zsarátnok utca sarkán, valamint a Templom és a Vecsés utca sarkán is. A háború bizonyára beleszólt a további kutak elkészítésébe. A probléma végleges megoldását majd az 50-es évektől kezdődött vezetékes ivóvíz hálózat kiépítése jelentette.
   Ide kívánkozik még egy nosztalgikus megjegyzés, ami feltehetőleg nem csak az én óhajom: Jó lenne felújítani az Ócsai út és Haraszti utca kereszteződősében valaha kiváló vizet adó artézi kutat, melynek gyermekkoromban gyakran én is a látogatója voltam, meg még nagyon sokan mások is!

Korabeli fényképek igazolják, hogy 1929 előtt Soroksár főterének fái eléggé ötletszerű rendben díszítették a település központját. Azt megállapítani ezekről a képekről, hogy milyen és hányféle fafaj volt megtalálható az akkori Ferenc József téren ma már elég nehéz lenne. Soroksár honatyái minden esetre elégedetlenek voltak a helyzettel, ezért 1929 márciusi űlésükön úgy döntöttek, hogy alapvetően kell megváltoztatni a főtér képét, azaz minden fát ki kell vágni, a faanyagot árverésen értékesíteni kell, s a befolyt összegen megfelelő fajtájú csemetékkel szabályos rendben elültetve őket kell a tér szépségén sokat javítani.
   A ma is látható, matuzsálem korú japán akácok / hamarosan 90 évesek lesznek / azóta díszítik egyre szebben Soroksár legreprezentatívabb közterét. Sokan hűsölnek alattuk a tikkasztó nyári melegben, vagy egyszerűen csak gyönyörködnek bennük arra elhaladtukban.  A település sok eseményének tanúi, átvészelték a II. világháborút, 1946 késő tavaszán végig kellett nézniök a vasútállomás felé tartó szomorú meneteket, vidám búcsúk zajlottak alattuk. Óvni, védeni kell őket, hisz ők is Soroksár élő lakói.