Malom

Malom

Kataszteri térkép 1882-ből

Az első telepesek lehetséges lakhelyei

BAITAI ISTVÁN - a honalapító

Volt egyszer egy Szent Dienes puszta

Egy malom történetének kezdete (és Soroksáré is)

Forster János Jakab

Egy kulcsmondat / javított változat /

Soroksár a XVIII. században / XII. rész /

Soroksár a XVIII. században / XI. rész /

Soroksár a XVIII. században / X. rész /

A soroksári kenyér története IV. rész

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
1
2023. szeptember 26. - Schmauder János
A vízimolnárok munkája iránt egyre nagyobb lehetett a kereslet, a hajómalmok száma ugyanis egyre emelkedett. A 19. század második felében készűlt térkép már 37 hajómalmot jelöl, azok elhelyezkedésével a Dunán, valamint a tulajdonosok nevével. Egyes állítások szerint a molnárok száma már elérte az 50-et is. Ez lehetséges, mivel több malomnak nemcsak egy gazdája volt.
Az 1870-es évek közepén komoly kihívások érték a molnárokat. Az 1838-as árvíz arra késztette a főváros vezetését, hogy találjon megoldást a további árvízveszély megelőzésére. Az 1848-as forradalom és szabadságharc, majd az elnyomás évei ugyan hátráltatták annak a vízűgyi tervnek a megvalósítását, melynek eredményeképpen kikűszöbölhető lett volna az újabb katasztrófa, de aztán 1873-ban nekiláttak a Gubacsi gát építésének. Addig a Duna két ága, a budafoki és a soroksári ág lényegében azonos vízhozam mellett egyaránt hajózható volt. A gát megépítése viszont azt eredményezte, hogy a soroksári ág vízhozama erősen megcsappant, töredéke lett a másik ágénak. Ez erőteljesen hátráltatta a malmok működését is. A víz folyási sebessége lelassult, energiája rendkívűl alacsony lett. A gát léte azt is "eredményezte", hogy a folyó ezen ága erősen eliszaposodott, posványosodott. Később a gát átvágásával, majd a Kvassay zsilip megépítésével el lehetett érni, hogy a folyó soroksári ága vízmennyiségét szabályozni lehessen. Ennek ellenére az itteni ág vízhozama csak a töredéke lett a budafoki ágnak.
A másik nagy csapást a soroksári hajómalmok számára az jelentette, hogy 1875-ben megépűlt az Ócsai úton a Ledovszky féle gőzmalom. A gyáripart tehát betört a helyi molnárok életébe is. A gőzmalom jóval nagyobb mennyiséget volt képes megőrölni, mint a kis hajómalmok csökkent vízhozam mellett, és mindezt sokkal olcsóbban is tette.
A telepűlés molnárai - elsősorban a feleségeik révén - "kétlaki életet" élhettek. Közűlűk mind többen a gabona őrlése mellett a kenyérsűtéssel is mind komolyabban foglalkozni kezdtek. Az anyakönyvekben a 19. sz. közepén, majd a 60-as 70-es években egyre több név mellett szerepel foglalkozásként a pék megjelölés. Ha pedig a múltjukat is kutatja az ember, nem ritka, hogy a korábbi mesterségűk molnár volt. Az őket ért hátrányos körűlmények arra késztették őket, hogy foglalkozást váltsanak, s ebben a legkézenfekvőbb választás az volt, hogy a rokonszakma - a pék mesterség - mellett tették le a voksukat.
Elérhető
Szólj hozzá!

A soroksári kenyér története III. rész

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. szeptember 26. - Schmauder János
Soroksár iparának kialakulásában, majd fejlődésében rendkívűl fontos, meghatározó szerepe volt a két vízfolyás -a Rávkevei Duna-ág és a Gyáli patak - jelenlétének. Az olcsó és igen praktikus vizi energia meghatározta, hogy mely tevékenységi formák kialakulásához és műveléséhez van meg az egyik alapvető feltétel, a vízi energia. Nem véletlen, hogy az első létesítmény, egy malom volt. A 18. század második felében a Dunán egyre több hajómalom kezdett őrölni. Az 1828-as összeírásból és a készített térképről ismert, hogy ekkor már 25 malom zakatolt a vízen, a molnárok száma pedig 28 volt ekkor Néhány malomnak két tulajdonosa volt /. Ennyi malom már nem csak Soroksárt szolgálta ki a megtermett gabona őrlésével, de a környékbeli telepűlések is szorgalmasan hordták ide a rozsot, búzát. Szakvélemények szerint egy hajómalom naponta átlagosan 10 mázsa őrleményt volt képes készíteni. A napi mennyiség fűgött természetesen a vízfolyás aktuális vízhozamától. Akkor viszont még volt víz bőven a Duna-ágban, nem úgy, mint később, a 19. század utolsó harmadától.
Azt, hogy szinte a kezdetektől meghatározó volt Soroksáron a molnár mesterség, igazolja az is, hogy az első céhet is 1817-ben a molnárok és a pékek alakíthatták közösen. / Megjegyzés : a bognárok és a kovácsok közös céhe mellett /.
A molnárok fizetsége általában a megőrölt termény 10-d része volt, tehát napi egy mázsa liszt. Ennek a mennyiségnek a döntő részét természetesen eladták, de jutott belőle elegendő mennyiség a saját háztartásba is. Ha pedig van liszt, akkor a kenyérsűtés legfontosabb alapanyaga is kéznél van. A 100 évvel ezelőtt élt pékektől származik az állítás, hogy a kenyérsűtés fortélyait a molnárok feleségei tanulták ki saját gyakorlatuk alapján, folyamatosan tökéletesítve annak titkait, hogy aztán sikeres, elismert termékkel jelenjenek meg Pest-Buda, majd Budapest piacain. A szó egyenes értelmében is titok volt a készítés módja, sohasem írták le, mindenkinek a fejében és a kezében volt a sűtés minden fortélya. Nem is sikerűlt találni eredeti, leírt receptet még a 20. század első feléből sem.
A 18. században, de még a 19. sz. elején is viszonylag kevés pék működött a telepűlésen. Saját, épített kemencében a maguk szűkségletére sűtöttek a háziasszonyok.
Az első név szerint ismert pék Tepich Konrád volt. Ő már 1747 szerepel a taxális összeírásban, aztán a következő évben is, találkozni a nevével, de ekkor utoljára. A következő ismert pék Holczinger János volt. Őt már hosszabb ideig - 10 éven keresztűl - jelölik sűtőmesternek. A Historia domusból ismert Emerling Kristóf neve / 18. sz vége / Iparos tevékenységéről semmit sem tudni, viszont az kiderűl róla, hogy jómódú kenyérsűtő lehetett, ugyanis többször adományozott a templomnak értékes tárgyakat.
A már említett 1828-as adólistában is még csak mindössze két pék neve szerepel: Spiegl Andrásé és Hűmpfner Mátyásé. Ez utóbbi névnél meg kell említeni, hogy ő pékdinasztia alapítója volt, hiszen a Hűmpfner név folyamatosan szerepel pékek között, egészen az 1951-es államosításig.
Elérhető
Szólj hozzá!

A soroksári kenyér története II. rész

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. szeptember 26. - Schmauder János
Az ókori görögök i.e. 8oo körűl kezdhették el - az egyiptomiaktól átvéve - a kelesztett kenyér készítését. Mindeközben Mezopotámiában már iparszerűvé fejlesztették a gabonák őrlését. Rabszolgákkal, illetve állati erővel mozgatták a malomköveket, s egyre nagyobb tömegben állították elő a "lisztet".
A rómaiak- mint oly sok mindent - a görögöktől vették át a kenyérsűtés mesterfogásait. Mivel élesztőjűk nem volt, a napsűtés pedig bizonytalanabb volt, mint az egyiptomiaknál, ezért mustot használtak a kenyértészta kelesztéséhez. Biztos adat van arról, hogy ők már dagasztották a tésztát. Politikai fegyvert is kovácsoltak belőle. Ha valamiért nagyon lázongott a nép kenyeret osztottak köztűk: "panem et circenses" populo. Augustus császár idejében 329 pékség működött Rómában.Idősebb Pliniustól tudjuk, hogy a gallok gabonából erjesztett italok habját adták a tésztához, amitől a kenyér könnyűvé és még ízletesebbé vált.
A vízimalmok már a rómaiak idejében nagy számban zakatoltak a vízfolyások partján. Alkalmazásuk nagy mértékben elősegítette az őrlés gyors, a liszt nagy mennyiségben való előállítását.
A középkor alkonyán, az újkor kezdetén Európában új növények jelentek meg: a kukorica és a burgonya, melyek felhasználását szintén megtalálták a leleményes pékek a kenyér ízletesebbé tételében.
A történelem folyamán az emberiség szép lassan eljutott a modern kenyérkészítés fontos elemeinek a felfedezéséhez, azok alkalmazásához. / Lényegében a fejlődés azóta is töretlen, napjainkban is számos új elem kerűl be a készítés mechanizmusába mind anyagban, mind az elkészítés módját illetően. 2023. aug. 20-i kenyérűnnep tiszteletére rendezett verseny győztese a dunabogdányi Heim pékség a durumbúza alkalmazásával nyerte el a zsűri osztatlan elismerését /. Ma a kenyér / "az 'élet" /a világ nagy részén a legfontosabb élelmezési termék. Nincs nap, hogy az emberek ne fogyasztanák a pékek munkájának eredményét.
Soroksár pusztán még emberek sem laktak, legeltetésre használt térség volt a terűlete, amikor a Gyáli patakon már zakatolt az első vízimalom 1695-ben. Halász Mihály alsónémedi lakos bérelte a puszta tulajdonosától Wattay Páltól. Soroksár életében tehát már a kezdetekkor, a betelepűlés előtt jelen volt a későbbi község életében kiemelkedő szerepet játszó létesítmény, a malom, mely a kenyér készítés alapanyagának a lisztnek az előállításában játszott egyre meghatározóbb szerepet. Igaz, ekkor még minden házban megtalálható volt a kis kézimalom is, amely ugyan nem nagy mennyiségben, és ugyancsak fáradságos munkával, de ellátta a ház népét a szűkséges őrleménnyel.
Szólj hozzá!

A soroksári kenyér története

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. szeptember 26. - Schmauder János
Van már vagy két éve, hogy elkezdtem foglalkozni a soroksári méltán volt híres kenyér történetével, illetve a kenyeret előállító pékek összegyűjtésével. Nem tudtam, mekkora feladatot vállaltam ! Sajnos ma már egyetlen személyt sem találtam, aki maga is aktív művelője lett volna e nem könnyű, de szép mesterségnek. A leszármazottak gyermekek voltak, amikor szűleik, nagyszűleik naponta több száz mázsa számra sűtötték az illatozó kenyeret, péksűteményeket.
E nehézségek ellenére talán sikerűlt vázlatosan felelevenítenem, hogy kik által, és mitől is lett híres Budapest szerte a soroksári pékek munkája.
Ha észrevételek, kiegészítések érkeznek az olvasok részéről, én kész vagyok azokkal korrigálni, kiegészíteni írásomat.
A kenyér rövid története
Amióta a civilizált ember közösségekbe szerveződött, és elkezdte a fenntartásához szűkséges eszközöket, alapanyagokat előállítani, foglalkozott a kenyér, illetve annak elődei előállításával is. Az archeológiai kutatások eddig azt igazolták, hogy a kenyér elődje volt a tudatosan előállított táplálékfajták egyike, talán az első. Nos, ez a feltevés a legújabb kutatások eredményeképpen most megdőlni látszik, legalább is ami az első helyet illeti. A törökországi Göbekli Tepében / az ország dél-keleti részén/ folyó ásatások azt a feltevést erősítik, hogy a SÖR készítése időben jóval megelőzte a kenyér előállítását, fogyasztását. A "folyékony kenyér" szomjoltó hatásánál, és nem utolsó sorban alkohol tartalmánál fogva jelentősen megelőzte a kenyeret.
Térjűnk vissza a kenyér eredetének és készítése fejlődésének rövid ismertetésére. A 12-13 évezreddel ezelőtt élt emberek a magvak gyűjtögetésével kezdhették, talán azokat rágcsálták minden további előkészítés nélkűl. A következő fontos fázis lehetett, amikor az összezúzott magvakat pépes formában fogyasztották. Ha a pépet tengervízzel keverték, még ízletesebbnek találhatták az eledelt. Majd itt léphetett be a tűz, ezt a vizes pépet kisűtötték, a kenyér elődeinek készítését még tökéletesebbé tették. Itt még messze nem volt szerepe semmiféle kelesztésnek Ennek a kenyérnek a mai legközelebbi rokona a macesz lehet.
Az első mai értelemben vett pékek, akik elsősorban nem a maguk élelmezésére készítettek kenyeret, valószínűleg az ókori Egyiptomban ténykedtek. A piramisok építésén hosszú évekig dolgozó ezrek ellátásáról gondoskodni kellett, mégpedig nagy tömegű élelmiszer előállításával. A kutatások feltételezik, hogy az egyiptomiak készítettek először kelesztett tésztából kenyeret. Rájöttek, hogyha állni hagyják a tésztát, akkor az megduzzad, kisűtés után pedig ízletesebbé, könnyebben fogyaszthatóvá válik. I.e. 1700 körűl Hammurapi - Babilon városának királya- is említést tesz a kelesztett kenyér.
Elérhető
Szólj hozzá!

Historia domus Soroksár 18. sz. Canonica visitatiok

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. szeptember 26. - Schmauder János

Historia domus. Canonica visitatio-k / pűspökségi látogatások / Soroksáron az 1700-as években. / V. rész /
Az 1700-as években 4 alkalommal kerűlt sor Soroksáron pűspökségi látogatásra. Először 1733-ban, amikor a templom még nem épűlt meg, az istentiszteletek ideiglenes imateremben zajlottak a már sokszor emlegetett Láva utca - Láva köz sarkán volt egykori épűletben. Ennek szövege még fordításra vár. A második alkalom 1744-ben volt, amikor Kesler atya volt Soroksár papja. Ennek a látogatásnak az értékelő, a tapasztalatokat leíró szöveges része sajnos nem maradt ránk. Ismert viszont az a felbecsűlhetetlen értékű összeírás, amely teljes részletességgel tartalmazza az akkor Soroksáron élt családokat, személyeket.
A Historia domus ha summázva is, de tartalmazza a 3. látogatás megállapításait / 1777-ből /:
"... a megyés főpásztor helyettese aug. 17-én kezdi meg Soroksáron a látogatást, és ez alkalommal kiosztja a bérmálás szentségét is a híveknek. A plébánosnak a következőket hagyja meg: 1. a plébános figyelmeztesse komolyan és gyakran a bírákat és a szűlőket, hogy gondosan vigyázzanak az ifjúságra, amely szabadjára van engedve, és szabados, gyanús életmódot folytat. A vétkeseket eredményesen térítsék jobb útra, és hivatalból is bűntetésekkel fékezzék meg őket. 2. A templom pénzeit a számadások könyvében pontosan tűntessék fel. 3. A harangok újraöntéséről szerezzenek írott kötelezvényt a községtől a biztonság kedvéért. 4. Mielőbb gondoskodjanak megbízható ajtóról ás zárról a sekrestye számára.
Ezeket és a többi pontokat , amennyire lehetett végrehajtották, kettőt leszámítva. ... Az első a harangok újra öntésére vonatkozik, elhanyagolták, hogy megadják a kívánt kötelezvényt, és a temetések alkalmával sem hajlandók egyénenként a harangoztatástól fizetni. A másik pedig, hogy a községre lett bízva 3 kisföld: a kukoricás, a káposztás és a kenderföld művelése, ezt azonban vonakodnak teljesíteni, minthogy a plébános és a hívei között megkötött eredeti megállapodás értelmében a hívek szabadok a plébánosnak juttatandó földek minden robotterhétől, miután mindent készpénzben adnak meg."
A 4. látogatásra 1785-ben kerűlt sor. A plébános kötelességei között a következő megállapítások szerepelnek:
"... A keresztség nélkűl elhunyt kisdedeket ne a belterűleten, hanem a községen kívűl temessék el a bírák által kijelölt helyen. A keresztelés után semmit sem kér ezetúl a plébános, az egyházkelő után / a gyermekágyból felkelő anya megáldása, mikor először jön szűlés után a templomba / 7 krajcárt kapjon, mert a korábban megállapított 20 krajcárt a hívek többsége nem volt hajlandó megfizetni. "
"...Május 15-e Pűnkösd vasárnapjára esett, Zerdahelyi Gábor pűspöki vizitátor, aki Migazzi bíboros nevében a kánoni látogatást végezte, főpapi misét mondott."
Szólj hozzá!

Historia domus Soroksár 18. sz. Mária segíts kápolna

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. szeptember 26. - Schmauder János
A Historia domus bejegyzései a Mária segíts kápolnával és a Nepomuki Szent János szoborral kapcsolatban / IV. rész /
1778. ..."ebben az évben elvitték Pest és Soroksár terűletének határáról, helyesebben szólva a bérbe adott Kubats puszta határáról a József kűlvárosi pesti plébánia templomba a Segítő Szűz Mária képét, és helyébe ugyancsak Szűz Mária szépen megfestett képét helyezték el egy fából épűlt kis kápolnába Kubats pusztán, félóra távolságra a községtől..." ... mint az előbbi képhez, úgy ehhez is eljár a helybeli és az útonjáró vallásos nép. A képet megáldotta a helybeli esperes plébános, a kis kápolna gondozását pedig rábízta Paunoch Mihályra, aki a kis kápolna űgyét szorgalmazta. "
Megjegyzés : arról a korábbi szövegekben sincs szó, hogy mikortól állt ott a kis fa kápolna.
1785. A " Nepomuki Szent János kápolna helyébe , minthogy nem rendelkezik a fenntartásához szűkséges pénzalappal, új művészi szobrot kell készíteni kőből 100 forint költségig, a kápolnát pedig meg kell szűntetni.... A könyörgő körmenetet ezután is megtarthatják Nepomuki Szent János űnnepén, de a fogadalmi misét a templomban kell megtartani. A másik Szűz Mária kápolnát pedig, ami Gubats pusztán van , és nem szűkséges, sőt káros is az evangélium oldalon kell elhelyezni a templom űres sekrestyéjébe.
1785. Pűspökségi kánoni látogatás határozta el, hogy ... a két kápolnát meg kell szűntetni és le kell bontatni. " A Nepomuki Szent János kápolnája helyébe pedig május 1-én beszerezték a szentnek kőszobrát, melyet 120 forintért ... Weber Leonárd budai polgár szobrásznál készíttettek. "
Szólj hozzá!

Historia domus Soroksár 18. sz. temetők

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. szeptember 26. - Schmauder János
A Historia domus bejegyzései a soroksári temetőkkel kapcsolatban a 18. században / III. rész /
1762. ...ebben az évben a községen kívűl, de közel a templomhoz, második temetőt létesítettek ; az első / a Déli temető / ugyanis a helység végén létesűlt, közel a Dunához, a benépesűlés megindulásától kezdve; az új temetőt megáldotta főtisztelendő Szikorai Miklós úr. "
Ez a temető a mai Szitás utca - Hősök tere saroknál, a mai színház után kezdődött és elnyúlt a vasút felé. A 1830-as évek elejéig temettek ide. Ezután egy ideig a község facsemete nevelő kertet működtetett. A népnyelv sokáig úgy is hívta, hogy " Baumschule Friedhof". Ezután egy pesti vasúttársaság tulajdonába kerűlt " igen jutányos áron", majd ők parcellázták ki, már kevésbé "barátságos összegért ".
Sajnos nem tudom bizonyítani, de véleményem szerint a templom hátsó falába beépített sírkő is innen származhatott. Akkor kerűlhetett beépítésre, amikor ezt a temetőt felszámolták. A legnagyobb erőfeszítések ellenére sem lehet ma már többet kisilabizálni az erősen erodálódott betűkből, mint " hier ruhet ", tehát biztos, hogy temetői sírkőről van szó. Sajnos a gazdája egyelőre ismeretlen, hacsak a Historia domus 19. századi bejegyzéséből ki nem derűl, de azt először le kell fordítani latinról.
1781. " Szeptember hónapban átadják temető céljára a plébánia szérűjét, helyébe megközelíthető helyen, a temető jobb oldalán másik szérűt adnak." Megjegyzés : az un. Középtemetőről van szó.
1783. "A soroksári terűlet benépesedése elején , a helység végén a holtak eltemetésére létesített első temető elhagyott és teljesen elhanyagolt állapotba jutott, / a történelem mégiscsak ismétli önmagát ! / végre is két eskűdt / képviselő / Stöckl Lipót és Holbig Erhard gondoskodásából újra foglalkozni kezdtek vele, új árokkal vették körűl, kapuval látták el, új fakeresztet állítottak, a keresztrefeszített képével díszítették , és május 1-én a nép kíséretében űnnepélyesen megszentelték..." " Ezt a temetőt jelölték ki temetkezési helyűl 3 utcában lakó gazdáknak, amit - főleg tél idején - mindenki a legalkalmasabbnak tartott és ítélt. "
1795. " Szeptember hónapban 33 év eltelte után kezdenek rátemetni a régi sírokra a belső temetőben. " / A templom mögött volt temetőről van szó /.
Elérhető
Szólj hozzá!

Historia domus 18.sz. Soroksár templom

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. szeptember 26. - Schmauder János
Részletek a Historia domus 18. századi bejegyzéseiből
A nagy jelentőségű dokumentumban szereplő adatok, tények, és személyek cselekedeteinek közlésére nyílott lehetőség azzal, hogy Fehérvári Lajos plébános úr lehetővé tette, hogy a ház történetét, és részben a község fontosabb eseményeit tartalmazó dokumentum tanulmányozására sor kerűlhetett. A latin nyelvű bejegyzések 18. századi részeit dr. Liptay György 1954-ben magyarra fordította. A magyar szöveg Simongáti Győzőné révén kerűlt elérhetővé. Köszönet mindkét személynek azért, hogy Soroksár történetének igen fontos eseményeit eredeti dokumentum alapján ismerheti meg az érdeklődő olvasó.
Részletek a Historia domusból:
1744-ben " november 26-án maga Althan Károly kegyelmes gróf és váci pűspök úr fölszentelte Vácott a legelső ideszánt harangot. "
Ekkor lett tehát Soroksárnak harangja. Arról nem szól a bejegyzés, hogy hol is állították fel ezt a harangot, de feltételezhető, hogy a mai Láva utca és Láva köz sarka táján létezett ideiglenes imaterem mellett.
1747: " Az itteni község másik harangot is szerzett be 1 mázsa 6 font súlyban 70 forintért, ezt Szent József tiszteletére a következő év június hónapjában szentelte föl Althan Mihály Károly... "
Megjegyzés : ezt a harangot Grassalkovich kegyelmes gróf úr átvitette innen az újonnan alapított újhartyáni templomba.
"1758 márciusában elhelyezték az új plébániatemplom alapkövét,Nagyboldogasszony tiszteletére. Az alapkő megáldását Szikorai János címzetes kanonok, a kecskeméti kerűlet főesperese, alsónémedi plébános végezte. Ezzel felhagytak az előbbi hellyel a Haraszti felé vezető utca dombján, ahol már elhelyezték űnnepélyesen az alapkövet, és részben már lerakták az alapokat a plébániatemplomhoz... ennek az oka az volt, hogy a soroksári új telepűlés nem Haraszti felé kezdett terjedni, amint az uradalom azt eredetileg tervezte, hanem bizonyos fontos okokból Pest felé kellett elnyúlnia. Így az említett telepűlésnek mintegy a közepén új helyet szántak plébánia templom építésének céljára, ugyancsak kiemelkedő helyen, úgy mint az most is látható. "
Megjegyzés : A Haraszti úton a mai 8. számú telek terűletén helyezte el 1745. július 5-én Patasich Gábor Herman kalocsai érsek a végűl is fel nem épített templom alapkövét.

Forrás : Historia domus Soroksár

Elérhető
Szólj hozzá!

Moci bácsi

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. szeptember 26. - Schmauder János
Ma már az ember hajlamos nosztalgiával emlékezetébe idézni a régmúlt, vagy akár csak a 30-40 évvel ezelőtti szakmák művelőit, különösen ha az illető eltávozásával maga a foglalkozás is örökre eltűnt egy település életéből. KIES MÁTYÁS -Moci bácsi - volt Soroksár utolsó vándorköszörűse.. Közel 40 éve nem hangzik már fel az utcákon a " Köszörűs, itt a köszörűs, késeket, ollókat, borotvákat élezek ! " -kiáltás. Különös, egyedi színfolt volt a maga fabrikálta "kombi" szerkezet, mely közlekedési eszköz, és kenyérkereső alkalmatosság is volt egyben. Bicikli, ha tovább kellett állni, és köszörű, ha a háziasszonyok kitompult vágó alkalmatosságaiba új életet kellett lehelni. Különös, egyedi jelenség volt azért is, mert általában egy település egyetlen vándorköszörűst volt csak képes eltartani, munkával ellátni.
Több házhoz jövő szolgáltatás is eltűnt végleg az utcákról: nem csilingel már a háromkerekű triciklijével a gyerekek kedvence a fagylaltos, a " vanilia, citrom, csokoládé fagylaltot tessék kiáltásával. De nincs már szódás sem, és több minden más sem !
Kies Mátyás - Moci bácsi - a "nyóckerben" látta meg a napvilágot 1901. június 4-én. Édesanyja - Kies Teréz fővárosi születésű 21 éves hölgy szintén elég ritka foglalkozást űzött: kintornás volt. Zenegépével rótta a népes utcákat, vidította az arra járókat. Utcáról-utcára vándorolt, mint majd később a fia is Soroksáron.. Moci bácsi / ismereteink szerint / 1964-ben jelent meg a településünkön . Lakókocsiját ekkor állította fel a Grassalkovich utca 208. sz ház udvarán, a Dunszt ház telkén. Hely volt sajnos bőven, hiszen az emeletes Dunszt ház az 1956-os földrengésben olyan erősen megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az új épület pedig az utcafronttól távolabb épűlt fel. Ide telepedett hát Soroksár vándorköszörűse a lakókocsijával., no meg a feleségével Giza nénivel, valamint az ugyancsak Giza nevű lányukkal.
Vidám, jó humorú ember volt a köszörűs, szívesen szórakoztatta a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Kölcsönös tiszteletben, megbecsülésben élt együtt a ház tulajdonosának, és lakójának családja. A téli disznóvágások alkalmával Moci bácsi családtagnak számított, nem is volt életlen kés sem akkor, sem pedig a hentes üzletben egész évben. Ha nem volt köszörülni való Soroksáron, esernyőket, és egyéb apróbb dolgokat javított.
Az utolsó vándorköszörűs tisztes emberi kort ért meg, 85 éves korában 1986-ban árvult el véglegesen az ő "kintornája", némult el a köszörűkő surrogása.
Forrás: Dunszt János, és anyakönyvi adatok. Fénykép: Dunszt Károlymoci_bacsi_1.jpg

Szólj hozzá!

Soroksár lakói az 1860-as években / térkép /

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
1
2022. április 04. - Schmauder Tamás

 Ez a térkép a volt jobbágyok és zsellérek lakóhelyét rögzíti 1865-ben Mivel a rendelkezésre álló névsor nem jelöli az iparosok és kereskedők foglalkozását, ezért az ő tevékenységűk meghatározásához az anyakönyvekből kellett az 1860-as évek egészéből a foglakozásukat kigyűjteni. Az egyes házszámok alatt az adott házban lakó/k található/k a foglalkozásukkal. Ha többen laktak egy házszám alatt, akkor az nincs jelölve, hogy ki volt a ház tulajdonosa, mivel erre vonatkozóan nem volt teljes körű adat.. A foglalkozások két színnel vannak jelölve: zölddel a mezőgazdasággal foglalkozók. Itt fel van tüntetve, hogy egész-, fél-, vagy negyed telkes volt-e az illető. Néhány helyen zöld kör félig satírozva jelóli a féltelkes gazdát. A volt zsellérek m.m./ mezőgazdasági munkás / betűkkel vannak jelölve. Piros színűek  a kézműves foglalkozások nevei, illetve néhány helyen a szellemi foglalkozás. Sajnos az egyes házhelyek mérete több helyen nem tette lehetővé, hogy zsúfoltság nélkül sikerüljön beírni az ott lakók neveit és foglalkozásukat. Remélem, sikerül egyértelműen azonosítaniok. Ha mégsem, úgy írjanak nekem, és tisztázni fogjuk a jelölést.

JAVÍTÁS:  A 809-es házszám tulajdonosának helyes neve Zotter János és nem Jakab.
 A 228/347 számú házban az 1860-as években Zwick András nem lakott. Ekkor a tulajdonos Feith  József volt. Zwick András 1873-tól lakott az említett házban. Az ő leszármazottai működtették a Zwick korcsmát.

Nagy mérethez kattints a képre!
A térkép Soroksár 1865-ös beépítettségi állapotát jelzi, a házak lakóival.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása