A 19. században valószínűleg egyetlen más változás sem bírt akkor társadalmi és gazdasági jelentőséggel, mint a jobbágyság felszabadítása, a szabad paraszttá válás, a kapitalista fejlődés legalapvetőbb feltételének a föld földesúri tulajdonból a volt jobbágyok kezébe való kerülése. 
   Hosszú, 18 éves folyamat záródott le 1866-ban, amikor pont került a vita végére bírósági végzéssel, hogy mi illeti meg a soroksári földműveseket a korábbi jobbágy telkekből megváltás nélkül, és mely területekért kellett megváltást fizetni az akkori tulajdonos belga banknak.
   A pereskedés még Sina báróval kezdődött az 1850-es évek elején, és aztán többszöri kölcsönös fellebbezés után született meg a végső döntés 1866-ban. A pereskedés a " kender és káposzta földek " körül indult. A soroksári földművesek szerették volna, ha ezek a földek is fizetség nélkül kerüljenek a tulajdonukba.. A földesúr, majd a belga bank vitatta ennek jogosságát, végül a bíróság az utóbbiak javára döntött. A terület 157 holdat tett ki.Egy-egy család használatában 150-900 négyszögöl között mozgott a kert nagysága. Átlagban 400-500 négyszögöles volt egy-egy "kisföld".  A telkesek / a korábbi jobbágyok /  22 magyar holdat / 1 hold 1200 négyszögöl volt / műveltek, a zsellérek pedig 135 magyar holdat használtak. 
   A pereskedés azzal folytatódott 1857-től, hogy a földesúr - Sina báró - megváltást követelt az úrbéres telkeken felül a volt jobbágyok és zsellérek által használt területekért. Kiderült ugyanis, hogy az 1770-es úrbéri egyezségben meghatározott területeken kívül majd minden jobbágy és zsellér nagyobb területet használt, mintsem az megillette volna őt az úrbéri egyezség alapján. / Emlékeztetőül: 1770-ben az egész telkes jobbágyok / számuk akkor 40 volt / használatába 26 magyar hold, valamint 12 kaszás rét / kb. 2 magyar hold / tartozott, na meg a belső telek, amin a ház állt. Ez utóbbi átlagban 1-2 holdat tett ki. A féltelkesek használatában 13 magyar hold szántó terület, kb. 1 hold legelő, és az előzőekkel megegyező nagyságú belső telek volt.
   A bíróság teljes pontosságú terület felmérést rendelt el, hogy meg lehessen állapítani, mennyi terület illeti meg a használóját megváltás nélkül, és mekkora terület után kell megváltást fizetni a tulajdonos belga banknak.
   A mérnöki felmérés kimutatta, hogy a soroksári volt telkesek 361 hold szántót használtak az úrbéri illetményen felül, valamint a korábban említett 22+135 hold kender és káposzta földet, azaz összesen 518 holdat. Ennek az 518 holdnak a megváltását rendelte el a bíróság. 1 hold megváltásának a díja 16 Ft volt, valamint a "többlet földek" használatáért az 1848, május 1-e és 1865 december 31-e közötti időszakra évi 5%-os kamatot számoltak fel. A kamat összege általában megközelítette a "többlet föld" megváltásának összegét. A kinek-kinek egyénenként megállapított összeget 10 év alatt, félévenként egyenlő összegben kellett a bank számára megfizetni. A bankot megillető teljes összeg 15.750 Ft volt. / Az akkori Ft mai értéke kb. 3450 Ft-nak felel meg. Szükséges lenne még itt megemlíteni az akkori béreket is, hogy viszonylag pontos képet kapjunk a terhek nagyságáról, de nem jutottam a nyomára /. A soroksáriak valamennyien kifizették a megváltás összegét, legalább is nincs nyoma annak, hogy fizetés elmaradás miatt a föld visszaszállt volna a bank tulajdonába /.
   Kedvezőtlen volt a soroksári földművesek számára a legelő területek elosztásában hozott bírósági döntés is. Az összesen 1256 hold legelő 27%-át / 343 hold / vesztették el, ami a bank kizárólagos tulajdona lett.
   A következőkben áttekintjük a jobbágytelkek számának, nagyságának alakulását 1770-től 1866-ig. Az urbáriális rendszer kialakítására Soroksáron 1770-ben került sor. Mária Terézia rendelete szabályozni kívánta a földesurak és jobbágyok, illetve zsellérek jogait és kötelezettségeit. Egységesítette a jobbágyi, zselléri terheket, az adó- fizetési kötelezettségeket.
   Településünkön 70 jobbágy telek kialakítására került sor: 40 egész telek és 60 fél telek került kiosztásra. A jobbágyok a földet használatba kapták, a tulajdonos továbbra is a földesúr maradt. A földet művelő 100 jobbágy legfontosabb adója a szántóföld termésének 9-ed része volt. Meg kell említeni, hogy a gróf nagyfokú bölcsességére vall, miszerint Soroksáron fél teleknél kisebb, tehát 1/4, 1/8 telkek kialakítására nem került sor. A kisebb telkek nem tették ugyanis lehetővé az évenkénti eredmény felhalmozását, a jobb módba kerülést, ami a gyorsabb fejlődés záloga is lett volna. A 1/4 és 1/8 telkeken egy családnak a szegénység, a tengődés maradt, felhalmozásra nem is gondolhatott. Igaz, ez a teleknagyság rendszer azt is jelentette, hogy sok soroksári földművesnek nem jutott szántóföld, számukra maradt tehát a zsellérsors. Sokan így aztán nem is találták meg a számításukat, ezért aztán tovább álltak, ahol kedvezőbb feltételek kínálkoztak a munkára, a megélhetésre.
   A kialakított egész és fél telkek  elvileg nem voltak feloszthatóak, nehogy elaprozódjanak. 1828-ból van teljes képünk az egész és fél telkek számáról, illetve azok tulajdonosairól. Ekkor 36 egész telek volt, tehát néggyel kevesebb, mint szűk 60 évvel korábban, viszont így nyolccal nőtt a fél telkek száma, ami ekkorra tehát 68 lett. Ez viszonylag csekély változás az 1770-es állapothoz viszonyítva.. Jóval nagyobb volt a változás a jobbágy családok esetében. Többen eltávoztak Soroksárról, s így az elhagyott telket más művelhette tovább, illetve demográfiai okai is voltak a beállt változásoknak.. Egyes családok esetében férfi utód hiányában került sor a szántók használói személyének változásában.
   Jelentősen nagyobb a változás az 1866-os kimutatás esetében az 1828-as állapothoz képest. 1866-ban már csak 20 egész telekről van tudomás, melyet 19 fő művelt. Egy főnek, Neumayer Lőrincnek 2 egész telket jelölnek a neve mellett.A 19 fő között csupán 8 olyan nevet találunk, akiknek az ősei szintén egész telkesek voltak 1770-ben. Ezek a következők: Weimper, Mönich, Siedl, Höchst, Schuster, Ott, Feth, és Neumayer. Ezek a családok tehát egész telkesek voltak a jobbágyrendszer egésze folyamán. Viszont ekkor új jelenség, hogy az egész telkesek között két Weimper család is szerepel: Nándor és Jakab. Továbbá a két Neumayer / Lőrinc és Mátyás / 3 egész telket birtokol. Két tendencia figyelhető meg tehát, egy szűkebb réteg jelentősen vagyonosodott, valamint erőteljesen megnőtt a középmezőny, a fél telkeseké, az 1828. évi 68-ról 93-ra emelkedett a számuk.
   Feltételezhető, hogy a telekszerkezet ilyen dinamikus változására az 1828. évihez képest 1848 / a jobbágyfelszabadítás törvénybe iktatása / és 1866 között mehetett végbe, amikor már jogilag nem volt jobbágyrendszer, a felszabadult jobbágyok már tulajdonuknak tekintették az általuk művelt földet, és szabadon rendelkeztek vele. Sajnos az 1848. évi állapot nem áll rendelkezésre.
   Egyértelmű, hogy a fél telkek számának jelentős növekedése az egész telkek rovására történt. A jobbágy rendszerben a telek nem volt osztható, annak egyben kellett maradnia. Rendszerint az elsőszülött fiú örökölte. A jobbágy felszabadítással ez a kényszer megszűnt, a családfő döntötte el, hogy a földet a gyermekei között hogyan osztja fel. Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy az 1866-os kimutatásban 14 fő negyed telkes tulajdonos is megjelenik. Erre korábban Soroksáron nem volt példa. A következő személyek voltak negyed telkek tulajdonosai: Plettinger Tamás és Mihály, Reubl János és István, Polster Lőrinc és Gáspár, Siedl György és István, Behringer József, Renner Miklós, Hertlein Pál,  Kaltenecker Lőrinc, Antoni György és Schilli Mihály. Ők tehát 8 hold körüli szántóval és 2-3 hold legelővel rendelkeztek.
   1866-ban Soroksáron 126 volt jobbágyot, immár szabad telkes gazdát tartottak számon.
   Mint mindig is a jobbágyrendszer folyamán Soroksáron magas volt a zsellérek száma. 1866-ban összesen 543 főt tett ki a létszámuk. Ők sem minősültek a továbbiakban zsellérnek, hanem szabad földművesnek, közülük kerültek ki a napszámosok, a mezőgazdasági bérmunkások. Az 543 főbe beletartozik  a nem kevés számú iparos, akik korábban szintén zsellérnek számítottak. Valamennyi földterület az ő használatukban is volt. Az 543 fő volt zsellér tulajdonában összesen 179 hold belső telek volt, ami átlagban 396 négyszögölet tett ki. Kender és káposzta földet / kisföldet / 135 holdnyit birtokoltak. Ez átlagban 297 négyszögölet jelentett. A legelők esetében az egy főre jutó átlagterület 914 négyszögölet jelentett. A teljes terület 727 holdra rúgott.
   A volt zsellérek  / 543 fő / birtokában 1866-ban átlagban 1 hold és 408 négyszögöl  mutatható ki. A mérnöki felmérés az ő esetükben is kimutatott "többlet" földet, a valaha volt úrbéri juttatáson felüli területet, amit nekik is a korábban jelzett feltételek mellett meg kellett váltaniok.
   Néhány példa a volt zsellérek "többlet föld" megváltásának körülményeire:
        Név:                       többlet föld nagysága                                     törlesztendő összeg
-   Ott Lőrinc                      457 négyszögöl                                                 11 Ft 58 krajcár
-   Bieber Gáspár              623     " - "                                                          15 Ft 79 krajcár
-   Feurer Ignác                 319     " - "                                                            8 Ft 10 krajcár
-   Pehl József                   609     " - "                                                          15 Ft 43 krajcár
-   Schuster János             724     " - "                                                          18 Ft 35 krajcár
   A zselléreknek összesen 265 Ft-ot kellett törleszteniök. Az 1 főre jutó átlagtörlesztés 49 krajcár volt félévente.

   A fenti, vázlatosan taglalt állapotok jelentették tehát a kiindulási helyzetet Soroksár földműves társadalma számára az önálló,  immár a föld tulajdonjogával rendelkező kapitalista fejlődéshez. Az új körülmény két alapvető változást hozott a jobbágyrendszerhez képest: már nem volt gátja a tehetségnek, vállalkozó kedvnek az úrbéri merev területnagyság, s mindez további erőteljes differenciálódást is hozott a földműves parasztok között. A szorgalom és szakértelem szülte eredményesség dinamikus gyarapodást eredményezett a legrátermettebb szűkebb réteg számára, ugyanakkor relatív lemaradást a fenti erényekkel kevésbé rendelkezők számára.

A továbbiakban táblázatszerűen kerül bemutatásra az egész, a fél és a negyed telkesek egyénenkénti földterületének nagysága, a megváltandó földterület, valamint a megváltás összege.

EGÉSZ TELKESEK:

         Név:                                            teljes birtokolt terület            ebből  " többlet föld "             megváltás összege

1./   Ott József   hsz:   1                         50 hold  606 négysz.                6 h. 718 nsz..              201 Ft
2.    Schäffer György hsz: 4                   49 h.     1099     "                      6 h.    11      "               183 Ft
3./   Siedl János  hsz. 42.                      48 h.       136     "                       4 h. 248      "                128 Ft
4./   Hartmann József hsz: 46.               47 h.       797     "                      3 h. 909      "                114 Ft 
5./   Günther György hsz: 47.                48 h.        604      "                     5 h. 373     "                162 Ft
6./   Napholz Sebestyén hsz:53             48 h.        860      "                     4 h. 972     "                146 Ft
7./   Wachtlschneider József hsz: 57     47 h         205      "                     3 h. 417     "                102 Ft
8./   Mönich Márton   hsz:69.                 48 h.        918      "                     4 h.1030    "                148 Ft
9./   Neumayer Mátyás   hsz:148.         48 h.        302       "                     4 h. 484   "                  134 Ft
10.  Weimper Nándor   hsz: 159.          48 h.        453       "                     4 h. 565    "                 136 Ft
11./  Weimper Jakab  hsz: 160.             48 h.       107      "                       4 h. 219     "                 127 Ft
12./  Hildi János    hsz: 178.                  47 h.       405      "                       3 h. 517     "                 104 Ft
13./  Neumayer Lőrinc  hsz: 185.          95 h.       664      "                        8 h.566     "                  260 Ft
14./  Hoffmann József  hsz: 432.          48 h.       677      "                        4 h.769     "                  141 Ft
15./  Schuster Lőrinc hsz: 445.             50 h.      463      "                         6 h.575    "                   197 Ft
16./  Feth Ferenc  hsz: 473                   48 h.      736      "                         4 h.848    "                   143 Ft
17./  Lebengut Mihály hsz: 487.            47 h.      466      "                         3 h.578    "                   106 Ft
18./  Höchst György  hsz: 590.              48 h.      528      "                         4 h.640   "                    138 Ft
19./  Nau Antal    hsz: 592.                    51 h.      865       "                        8 h.253    "                    250 Ft

FÉL TELKESEK:

 Név :                                        teljes birtokolt terület               " többlet föld "              megváltás összege

1./    Bieber György  hsz: 7.          24 h.   99 négysz.                  2 h.   155 nsz.                 65 Ft
2./    Napholz Ferenc  hsz: 15.      25 h.  455  nsz.                     3 h.    831 nsz.               112 Ft
3./    Danninger János  hsz: 25.    25 h.  168  nsz.                     3 h     224 nsz.                97 Ft
4./    Redlinger Mátyás  hsz: 26.   25 h.    13  nsz.                      3 h.      69 nsz.                93 Ft
5./    Hartmann Mihály  hsz: 28.    27 h.  705  nsz                       5 h.    761 nsz.              171 Ft
6./    Zwick Tamás   hsz: 27.         24 h.   644  nsz                       2 h.    400 nsz.                78 Ft
7./    Treitlein György  hsz: 29.     26 h.   255 nsz.                       4 h      311 nsz.               130 Ft
8./    Schilli Pál   hsz: 30.              24 h.   614 nsz.                       2 h.    670 nsz                 78 Ft
9./    Krammer János  hsz: 33.     20 h. 1139 nsz                        2 h.    539 nsz.                 75 Ft
10./  Weidinger György  hsz: 35.  25 h.   999 nsz,                       3 h.  1088 nsz                 98 Ft
11./  Schiff György   hsz: 36.         24 h.  288 nsz.                       2 h     344 nsz                  70 Ft
12./  Kaltenecker Márton  hsz:37  24 h. 1034 nsz                       2 h.   1090 nsz.                88 Ft
13./  Treitlein Ádám  hsz: 38.        24 h.   404 nsz.                      2 h.     460 nsz                 73 Ft
14./  Amon József  hsz: 40.           24 h.   895 nsz.                      2 h.     951 nsz.                85 Ft
15./  Pehl Tamás  hsz:: 41.            24 h.   401 nsz.                      2 h.     557 nsz.                75 Ft
16./  Antoni József   hsz: 45.         25 h.   281 nsz.                      3 h.     804 nsz.               112 Ft
17./  Weiss Sebestyén  hsz: zsh.  23 h.   855 nsz.                      1 h.     911 nsz.                 54 Ft
18./  Weidinger Ferenc   hsz: 49.  24 h.   278 nsz.                       2 h.    334 nsz.                 69 Ft
19./  Behringer Nándor  hsz: 51.   25 h.    13 nsz.                        3 h.      69 nsz.                 93 Ft
20./  Schmiedt Jakab  hsz: 52.      25 h.  129 nsz.                        3 h.    185 nsz.                 96 Ft
21./  Weimper Mihály  hsz: 54.      24 h.  695 nsz.                        2 h.    781 nsz.                 80 Ft
22./  Preininger György  hsz: 56.   24 h. 400 nsz.                         2 h.    450 nsz.                 72 Ft
23./  Purzl József   hsz: 39-           24 h.  302 nsz.                        2 h.    358 nsz.                 70 Ft
24./  Wachtlschneider Ján.hsz:61 24 h.   721 nsz.                        2 h.    774 nsz                  80 Ft
25./  Schuster Mihály  hsz: 72.      24 h. 1072 nsz..                      2 h.   1128 nsz.                 89 Ft
26./  Zeitler János   hsz: 73.          24 h.   444 nsz.                       2 h.     500 nsz.                 74 Ft
27./  Siedl Jakabné  hsz: 75.         24 h.   187 nsz.                       2 h.     243 nsz.                 67 Ft
28./  Klettner József  hsz: 74.        25 h.   274 nsz.                       3 h.     330 nsz.                 99 Ft
29./  Reiter Tamás   hsz: 129.        23 h.     98 nsz.                       1 h.     154 nsz.                 34 Ft
30./  Brozeller József  hsz: 138.     24 h. 1139 nsz.                       2 h.   1195 nsz.                  91 Ft
31./  Köber Sebestyén hsz: 139.    24 h. 1019 nsz.                       2  h.  1015 nsz.                  88 Ft
32./  Schneck Mihály  hsz: 140.     28 h    279 nsz                         7 h.    335 nsz.                 221 Ft
33./  ö Napholz Miklósné hsz: 142.23 h.   795 nsz.                        1 h.    851 nsz.                  52 Ft
34./  Fett Pál   hsz: 143.                 23 h.     22 nsz.                        1 h.      72 nsz.                  32 Ft
35./  Schilli Mihály  hsz: 144.          24 h.   578 nsz.                        2 h.    634 nsz.                  77 Ft
36./  Menasch Lipót   hsz: 149.      25 h.   160 nsz.                        3 h.    216 nsz-                  97 Ft
37./  Hartmann Mihály hsz: 150.    24 h.    510 nsz.                        2 h.   566 nsz.                  75 Ft
38./  Hartmann Márton hsz: 154.   24 h.    136 nsz.                        2 h.   192 nsz.                  66 Ft
39./  ö Höchst Jánosné hsz: 156.  25 h.     576 nsz.                       3 h.    632 nsz.                107 Ft
40./  Scheuring György hsz: 157.  25 h.   1171 nsz.                       4 h.      27 nsz.                122 Ft
41./  Krausz János   hsz: 158.       29 h.    438 nsz.                        7 h.    494 nsz.                 226 Ft
42./  Stricker András hsz: 161.       24 h.  1111 nsz.                         2 h.  1167 nsz.                  90 Ft
43./  Günter Dávid   hsz: 162.        23 h.    408 nsz.                        1 h.    764 nsz.                   50 Ft
44./  Lebengut Péter  hsz: 163       23 h.    619 nsz.                        1 h.    675 nsz.                  48 Ft
45./  Antoni Mihály  hsz: 164.         23 h.    715 nsz.                        1 h.    771 nsz.                  50 Ft
46./  Scheuring Lőrinc  hsz: 165.   24 h.     881 nsz.                        2 h.    937 nsz.                  85 Ft
47./  Feith Péter   hsz: 167.            24 h.    255 nsz.                        2 h.    311 nsz.                   69 Ft
48./  Pehl József   hsz: 168.           24 h.   1159 nsz.                       3 h.      15 nsz.                   92 Ft
49-/  Knappich Dávid hsz: 170.      24 h.       38 nsz.                       2 h.      94 nsz.                   64 Ft
50./  Truckenbrod Mátyás hsz:180 24 h.   1100 nsz.                       2 h.   1150 nsz.                   90 Ft
51./  Krammer András hsz: 181.     24 h.     782 nsz.                       2 h.     838 nsz.                   82 Ft
52./  Krammer József   hsz: 182     24 h.     148 nsz.                       2 h.    204 nsz.                    66 Ft
53./  Krammer Józsefné hsz: 184   24 h.    1123 nsz.                      2 h.   1179 nsz.                   91 Ft
54./  öz, Rumpl Józsefné hsz:186  24 h.      593 nsz.                      2 h.      649 nsz.                  77 Ft
55./  Pehl János   hsz: 187.            24 h.      193 nsz.                      2 h.      590 nsz.                  76 Ft
56./  Himmer Antal  hsz: 197.         24 h.      927 nsz.                      2 h.      983 nsz                    86 Ft
57./  öz. Feth György hsz: 199.      24 h.      366 nsz.                      2 h.      422 nsz.                   72 Ft
58./  Renner János   hsz: 203.       24 h.      538 nsz.                      2 h.       594 nsz.                  76 Ft  
59./  ö Scheuring Józsefné hsz:204 25 h.    431 nsz.                      3 h.       487 nsz.                104 Ft
60./  Schilli Jánosné  hsz: 206.       23 h.     790 nsz.                      1 h.       846 nsz.                  52 Ft     
61./  Bieber Gáspár  hsz: 215.        23 h.     574 nsz.                      1 h.       420 nsz.                  46 Ft
62./  Truckenbrod András hsz:216. 27 h.     463 nsz.                       5 h.      519 nsz.                 165 Ft
63./  Hermann Ferenc hsz: 217.     24 h.     255 nsz.                       2 h.      311 nsz.                   69 Ft
64./  Feith József   hsz: 228.           24 h.   1022 nsz.                      2 h.    1078 nsz.                   88 Ft
65./  Kapeller József  hsz: 264.       24 h.     399 nsz.                      2 h        455 nsz.                  72 Ft
66./  Zwick János   hsz: 267.           28 h.     276 nsz.                      6 h.       332 nsz.                191 Ft
67./  Kaltenecker Ferenc hsz:335    23 h.     676 nsz.                      1 h.       732 nsz.                 49 Ft
68./  Feth György   hsz: 339.           25 h.      611 nsz.                      3 h.       667 nsz.                108 Ft
69./  if. Renner János hsz: 343.       24 h.      434 nsz.                      2 h.       490 nsz.                  73 Ft
70./  Schilli Tamás    hsz: 344.         23 h.      690 nsz.                      1 h.        746 nsz.                 49 Ft
71./  Weiss Nándor  hsz: 345.         25 h.      274 nsz.                       3 h.       330 nsz.                100 Ft
72./  Hoffmann Ferenc  hsz: 349.    24 h.      382 nsz.                       2 h.       438 nsz.                  72 Ft
73./  öSchuster Ferencné hsz:350  23 h.      628 nsz.                       1 h.        684 nsz.                  48 Ft
74./  Scheuring Antal hsz: 351.       24 h.    1170 nsz.                        3 h.         26 nsz.                   92 Ft
75./  Danninger József  hsz: 352.   24 h.      156 nsz,                        2 h.        212 nsz.                  66 Ft
76./  Koffler Lőrinc  hsz: zsh.           26 h.       89 nsz.                        4 h.        145 nsz.                 125 Ft
77./  id. Geiger János  hsz: 377       23 h.     749 nsz,                       1 h.        805 nsz.                   51 Ft
78./  Knappich Tamás  hsz: 417.      25 h.     234 nsz.                       3 h.        290 nsz.                   97 Ft
79./  Polster Jakab   hsz: 423.          25 h.       59 nsz.                       3 h.       105 nsz.                    94 Ft
80./  Höchst Ferenc  hsz: 435.          23 h.     586 nsz.                      1 h.        642 nsz.                   46 Ft
81./  Weiss József   hsz: 436.           23 h.     774 nsz.                      1 h.       1110 nsz.                   59 Ft
82./  öWeimper Tamásné hsz:438    25 h.     285 nsz.                       3 h.        343 nsz.                 100 Ft
83./  Zwick Ferenc  hsz: 442.           24 h.      906 nsz.                       2 h.        962 nsz.                   85 Ft
84./  Krausz Antal  hsz: 444.            24 h.      681 nsz.                       2 h.        737 nsz.                   80 Ft
85./  Kaizer Károly  hsz: 464.           26 h.      313 nsz.                       4 h.        369 nsz.                  131 Ft
86./  Wolf György hsz:: 465.             23 h.      930 nsz.                      1 h.          86 nsz.                     55 Ft
87./  Schilli Ferenc  hsz: 484.           25 h.        77 nsz.                       3 h.       133 nsz.                     95 Ft
88./  Geiger János  hsz: 581.           26 h.       559 nsz.                      4 h.        615 nsz.                  137 Ft
89./  Stark Gáspár  hsz: 586.           24 h.       280 nsz.                       2 h.        336 nsz.                   69 Ft
90./  Hartmann Ferenc hsz: 599      25 h.       560 nsz.                       3 h.        616 nsz.                  107 Ft
91./  Schubert Ferenc   hsz: 611      24 h.       724 nsz.                       2h.         780 nsz.                    81 Ft
92./  Wagner Jakab hsz. 371           20 h.       489 nsz.                       1 h.      1089 nsz.                    58 Ft
93./  Weimper Sebő hsz.437.           21 h.       628 nsz.                       3 h.          28 nsz.                    92 Ft

NEGYED TELKESEK:

1./  Plettinger Tamás    hsz: 34.     13 h.  445 nsz.                          1 h.  572 nsz.                             45 Ft
2./  Behringer József    hsz: 65      11 h.  972 nsz.                          0 h       0 nsz.                             25 Ft
3./  Renner Miklós        hsz: 83.     11 h. 1055 nsz.                         0 h. 1083 nsz.                            27 Ft
4./  Hertlein Pál            hsz: 133.   12 h.   207 nsz.                         1 h    235 nsz.                            36 Ft
5./  Reubl István           hsz: 196.   12 h.   932 nsz.                         1 h   960 nsz.                             55 Ft
6./  Kaltenecker Lőrinc hsz: 198.    13 h.      8 nsz.                          2 h.   36 nsz.                             62 Ft
7./ if. Siedl György       hsz:  221.   13 h.     93 nsz.                         2 h.  121 nsz                              64 Ft
8./  Siedl István            hsz:  226.   11 h. 1034 nsz.                         0 h.1062 nsz.                            27 Ft
9./  Reubl János           hsz:  238.   11 h. 1071 nsz.                         0 h.1099 nsz                             28 Ft        
10./Polster Lőrinc         hsz.: 426    12 h.   242 nsz.                         1 h.  270 nsz.                            37 Ft
11./Polster Gáspár       hsz:  439.   13 h.   451 nsz.                          2 h. 479 nsz.                            73 Ft
12./Antoni György        hsz:  523    12 h.   282 nsz.                          1 h. 310 nsz.                            38 Ft        13.Schilli Mihály           hsz:  549.    12 h.  350 nsz.                          1 h. 844 nsz.                            52 Ft
14.Plettinger Mihály     hsz:     ?      12 h.  544 nsz.                          1 h. 572 nsz.                            45 Ft

Az un. " szabadosok " birtokában a következő nagyságú területek voltak: / belső telek, szántóföld, kisföld és rét /

Templom :   38 hold   1043 nsz.
Plébánia:    10 h.       1085 nsz.
Mester         6 h.          102 nsz.    /  vezető tanító /
Harangozó  0 h.          102 nsz.
Jegyző       18 h.        1034 nsz.     
község      354 h.         937 nsz.

Ezeken kívül a molnár céhnek volt még 300 négyszögöl kisföldje  / kender és káposzta föld /

Forrás:

Pesterzsébet, Soroksár Budapest XX. kerületének múltja és jelene: dr. Sándor Pál A   soroksáriak pere a Sina bárókkal  / 1851-1965 / 69-81.oldal   Kiadó: Bp. XX. kerület Tanácsa  1972.
Nemzeti Levéltár Pest megyei levéltára,  Közigazgatási iratok 116. számú nagydoboz

1956. október 23-án a MÁVAG Hídgyárban dolgoztam délutános műszakban. A műszak alatt állandóan azt figyeltük, hogy mit mond a rádió. Műszak végén, este 10 órakor még járt a 23-as villamos. Felültem rá, hogy megyek a rádióhoz, figyelni, hogy mi történik ott. A Baross térre érve a Keleti Pályaudvar előtt találkoztam egyik barátommal, és vele együtt mentünk a Szentkirályi utcáig. Ott már lövöldöztek. Egy villamos keresztbe volt állítva a Rákóczi úton, az arra járók fedezékül használták. Figyeltünk, hogy mi történik, majd kb. fél óra múlva négyen egy kiakasztott ajtón egy halottak hoztak ki zászlóval letakarva.  Az volt a szándékuk, hogy viszik felravatalozni a Szabad Nép székházba a Blacha Lujza térre. Mi is elkísértük őket, de akkor már a székházban az emeletről dobálták ki a könyveket. Két személyautó és a könyvek már  lángoltak. Bevitték a halottat a székházba, mi kint maradtunk. Felálltunk a Nemzeti Színház oldalsó bejárati képcsőjére. Egyszer csak a tömeg sikoltozni kezdett, a Somogyi Béla utcából  egy magyar páncélautó jött ki, puskák álltak ki a kocsi tetejéről. A tömeg szétnyílt, egy pillanatra megállt a páncélozott autó, és ekkor valaki a tömegből, – szerintem provokátor volt – rálőtt pisztollyal a páncélozott gépkocsira. Mindenki elhasalt, a páncélozott gépkocsiból nem lőttek, a tömeg szétnyílt, és a jármű a Rákóczi úton az Akácfa utcába ment. Megijedtünk, a  tömegben elterjedt az a szöveg, hogy a ruszkik már ott vannak a Boráros téren harckocsikkal.  Éjfél tájt lehetett, amikor mellékutcákon célba vettük a Közvágóhidat. Emberek  álltak a kapukban, beszélgettek. Jöttünkre egyesek behúzódtak, mások megvártak és érdeklődtek. Hajnali 2 órára értünk a Közvágóhídra a HÉV-hez. Itt közölték, hogy nincs járat, gyalog indultunk haza. El is értünk a Fegyvergyárig, ahol éppen nagy fegyverropogás miatt bebújtunk  a  HÉV-nek a  vasút felőli oldalára. Teherautók jönnek ki a Fegyvergyárból, és azt kiabálták, megyünk, visszük a fegyvereket a felkelőknek. Az egyik autó tetején egy ismerősre leltünk, aki hívott minket Csepelre harcolni. – Mi azt válaszoltuk, hogy haza akarunk menni, majd el is indultunk.

A Felsőnél már sokan álltak, akik az első HÉV-re vártak, tőlünk tudták meg, hogy a HÉV nem közlekedik. Otthon egy kicsit aludtunk, délelőtt 10 órakor a megbeszélés szerint találkoztunk a szokott találka helyünkön, a Vecsés utca és Táncsics utca sarkán lévő Sági féle házban. Mire odaértünk már hatalmas tömeg volt kint a Hősök terétől lefelé. Ekkor már ott állt  2 páncéltörő ágyú és 2 vontató autó / amit később barikádnak neveztek/ magyar katonákkal a mai iskola, a HÉV-megálló és a mai önkormányzat épülete között. A tömegben azt lehetett hallani,hogy  állítólag már a Textilgyárnál  ott vannak a ruszkik, akik aztán valóban meg is jöttek.

Voltunk vagy 300-400-an a barikádtól a patakig. Mi hatan kisétáltunk a volt Leé kocsma elé, és onnan figyeltük a ruszki harckocsikat és páncélozott járműveket. Az első harckocsi amikor odaérkezett a magyar barikádhoz, ahonnan nem lőttek,  megállt egy pillanatra, a többi felzárkózott mögötte. A tömeg mind a két oldalon tolongott, a Verbovszki előtt vagy hatvanan kenyérért álltak sorba.Néhányan a Hév talpfa köveivel dobálni kezdték az orosz harckocsit, majd miután egy kő fejen találta a tank tornyában álló tisztet, azok  egyszer csak kilőttek az első harckocsiból egy rakétát, majd egy ágyúból a barikádra. Ezután elindult a menetoszlop, a páncélozott járművekből hatalmas sortüzet lőttek ki, szerencsére a levegőbe. Ha ott belelőnek a tömegbe, akkor ott több száz halott lett volna a járdákon. Így is a járdákon hevert néhány civil és  4 katona holtteste. A menetoszlop elindult Pest irányába, miután szétdúlták a soroksári magyar barikádot.

Mi négyen beszaladtunk a Vecsés utcába a sortűz elején,   közülünk néhányan kint maradtak a sarkon, ők lefeküdtek a földre. Ha jól emlékszem  Holbig Toncsi bácsi megsérült, ő kint állt az ajtóban, nézte, mi lesz a fejlemény. Ez volt október 23-án és 24-én délelőtt. Az a hír terjedt el, hogy a magyar kiskatonák Kalocsáról jöttek. Id. Zwick Józsi bácsi szerint viszont nála öltöztek át, s azt mondták, hogy Kecskemétről érkeztek.
Egy a kődobálásban szintén részt vett személy szerint Zveth Mihály találta el az orosz tisztet, ezért kezdtek lőni az oroszok. Zveth hónapokkal később öngyilkosságot követett el.

Elmondta Schuszter Antal Grassalkovich kör

Elődeink, így Soroksár nagyközség vezetői is, gondos gazdák voltak, ma már meglepőnek találjuk azokat a forrásokat, melyekből bevételt szereztek a községnek. Az egyik ilyen volt a patak vizének bérbeadása! Történt 1901.  szeptember 16-án, hogy Soroksár nagyközség elöljárósága a képviselő testület ülésén bejelentette: " a patak vize a hídnál értékesíthető lenne bérbeadás útján". Úgy határoztak, hogy "az alsó hídnál levő patak fővizét mindazáltal, a jégvágás joga nélkül, a víz duzzasztást meg nem engedve, és csakis a fa hídig árverés útján" bérbe adják "1 évre, illetve okt. 1-től 3/4 évre. Az első árverést október 7-re hirdették meg, ahol az egyetlen érdeklődő Schmidt Mihály volt, ő 50 koronát ajánlott, és 10 korona bánatpénzt is befizetett. Az összeget azonban a közgyűlés nem fogadta el, kevésnek találták, visszafizették a bánatpénzt, és új árverést írtak ki. Ebben az évben a piacbér-szedés jogáért 1012 koronát fizetett a bérlő, és az éves költségvetésben az utak fűbérléséért 100 korona bevételt terveztek. A második árverést október 31-én tartották. Dobszóval meghirdették, de jelentkező nem akadt, nem akarta senki bérbe venni a patak vizét. Az érdektelenséget látva úgy döntöttek a község képviselői, hogy felszólítják a halászokat, távolítsák el a patakból haltartóikat 8 napon belül. Ezzel kényszerhelyzetet teremtettek. Aminek meg is lett az eredménye,- dec. 15-én arról számol be az elöljáróság, hogy a második sikertelen árverés után Eizrich Ferenc 1 évre 100 koronát ígért a vízhasználat jogáért, amit el is fogadtak, és az 1902. évre szerződést kötöttek vele. A következő évben, 1903-ban már verseny alakult ki Wirth Ferenc halász- aki 100 koronát ígért- és Eizrich Ferenc az addigi bérlő között, aki utólag 10%-ot ráígért. A közgyűlés ezt látva, megint az árverés megismétlése mellett döntött. Ekkor már 3 évre hirdették meg a bérletet. Eizrich Ferenc és Wirth Ferenc is 110 koronát ajánlott, nem licitáltak egymásra, nem akartak ennél többet fizetni. Így mindkét halásszal szerződtek - Eizrich Ferenc és Wirth Ferenc a patak vizét együtt bérelte három évre. / 1912-ben már csak40 koronáért tudták értékesíteni a patak vízjogát /. A cikkel nem kívánunk ötletet adni.

St.J. - Grassalkovich kör

Soroksáron a Duna parthoz közel valaha több forrás is fakadt, van ahol még most is. A régi soroksáriak emlékezhetnek még a Féth szódás házánál / a Festékgyárnál/ fakadó Mária Terézia forrásra, melyből a királynő is ivott magyarországi látogatásakor, a szájhagyomány szerint. Hordták innen a vizet kannákban, lajtos kocsival, ebből készítette a szódát több soroksári szikvizes. Régi térképek jelölnek Soroksár-Gubacs / a mai Pesterzsébet/ határában szent kutat, vagy Mária hilf Bründl-t. A XX. század elején a környékbeli lapok tudósítottak arról, hogy mikor lesz a Szent kúti búcsú Soroksáron, címként vagy helyszínként is emlegették. Úgy tartották, hogy a Szent kút forrásának csodatévő ereje van. A legenda valamikor az 1800-as évek elejéről származhat. Egy obsitos huszár, aki a napóleoni háborúban harcolt és megsebesült, - egy francia katona ellőtte a lábát - a sebe begyógyult, de sánta maradt. Addig élt így bicegve, míg egyszer talált egy forrást, kis gödröt ásott, ebben áztatta lábát fohászkodva 3 órán át.. És megtörtént a csoda meggyógyult, többé nem sántított. A hírre processziók, körmenetek zarándokoltak ide. Jöttek a Ferencvárosból és a Józsefvárosból is. Az emberek imádkoztak vágyaik, reményeik teljesüléséért, esőért, jó termésért, vagy köszönetet mondtak imáik meghallgatásáért. Hálából fából készült kápolnát emeltek, amit később lebontottak, és téglából emeltek a helyére másikat 1879-80-ban. Ezt az új kápolnát a soroksári hívek gondozták, vigyáztak rá, ünnepekre feldíszítették, búcsúja napján népes sereglet látogatott el ide, mézeskalácsosok, kegytárgy árusok kínálták portékáikat. A vasút, a HÉV, az országút kiépítése, a gyárak működése hozzájárulhattak a Szent kút forrásának kiapadásához. A Segítő Szűz kápolna azonban még ma is áll, de a születése körüli legendát elfelejtettük.

Írta: St. J. - Grassalkovich kör

Vályi András 1799-ben megjelent Magyar országnak leírása c. munkájában többek között ezt írja Soroksárról: „tejjel, írósvajjal, tejfellel, zsúp szalmával Pestnek nagy segítségére vagynak”.

A településen 1771-ben 363 családnak egy, 1828 után már két tehene volt. 1857-ben Wachtelschneider Józsefnek, Münnich Mártonnak, Feith Józsefnek nyolc, mintegy húsz családnak 4-6 tejelő jószága volt (1), és természetesen voltak olyanok is, akiknek egyetlen egy sem.

A fejéssel, a tej- és tejtermékekkel, azok szállításával és eladásával az asszonyok foglalkoztak. Ha a családnak csak egyetlen jószága volt, akkor csak időszakosan és kevés eladható feleslegük volt (egy tehén ugyanis nem ad egész éven át tejet). A tejkereskedők, a milimárik kezdetben a sajátjukhoz még mások tejtermékeit is felvásárolták, így már megérte - a nagyobb mennyiséget - naponta Pestre szállítani és eladni. Később már voltak, akik csak kereskedtek.

Az 1885-ben az élelmiszerhamisítás ellen törvényt hoztak, de csak a századfordulón jelennek meg egyre-másra a pesti és környékbeli lapokban a tejhamisítók büntetéséről szóló híradások, a soroksáriakéról is. Ha valakit visszaesőként tetten értek, nem csak pénzbüntetést, hanem börtönt is kaphatott, sőt kötelezhették, hogy a büntetés hírét saját költségén megjelentesse az újságokban. Egy soroksári gazda „azt kérte, hogy a pénzbírságot is had ülje le, mert ha a soroksári házát ellicitálják, tönkre teszik, de a fogházban szívesen ül.” (2)

A század elején szigorodtak az egészségügyi előírások, szaporodtak az ellenőrzések. A 20-as években megtiltották a tejjel való házalást, a milimáriknak regisztráltatniuk kellett magukat lakóhelyükön, termékeiken fel kell tüntetniük nevüket, lakcímüket, csak a települések által kijelölt helyen volt szabad árusítaniuk

1932-ben rendelet tiltotta meg a milimáriknak, hogy tejet szállítsanak Budapestre és a város közvetlen környezetében lévő településekre – így Kispestre és Pesterzsébetre is (3). A rendelet életbeléptetése 1933 végéig elhúzódott, mert a Pest megyében mindenki tiltakozott, tiltakoztak a milimárik, a községek vezetői, az alispán, az országgyűlési képviselők. Nem jártak eredménnyel. Weisz József soroksári bíró (4) Az Est c. lapnak nyilatkozva elmondta, hogy 15-16 ezer liter tejet szállítottak a községből naponta a fővárosba ebben az időben.

A milimárikat egyszeri összeggel kárpótolták, a termelők 50 literig tovább is vihettek be tejet a „zárt területekre”. (A soroksári milimárik hajnalban, az ellenőrző pontok – a vámok - megkerülésével csempészték be Pestre áruikat.)

A főváros ellátását szövetkezetek vették át, a felvásárlási ár csökkent, fogyasztói ár növekedett.

1. PML IV. 217-b.
2. Budapesti Hírlap 1900. márc.13.
3. 1932. évi 2.700 M. E. sz. rendelet
4. Az Est, 1933. nov. 22.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1816. december 22-én Alsónémediben született Kaszap Antal.

Soroksár mezővárosának már korábban is szüksége volt magyarul is beszélő, írástudó, a törvényekben eligazodó, tanult emberre, aki nem csak a településsel kapcsolatos feladatokat, írásbeli munkákat végezte, hanem a polgárok ügyeiben – szerződések, végrendeletek, beadványok, stb. – megfogalmazásában, leírásában is segített.

Kaszap Antal 1846-tól volt itt jegyző, de kapcsolata a településsel korábra datálható, ugyanis 1838-ban házasságot kötött a soroksári Drexler Teréziával.

Az 1848. május 2-i tűzvészt - mint jegyző - ő jelentette be a megyei hatóságoknak. A tűz miatt a családok majd egyharmada fedél, élelem, ruha és munkaeszköz nélkül maradt. Kaszap jegyző lajstromba szedte a károkat, rész vett az adományok arányos kiosztásában, az országos gyűjtés megindításában. Közben Pesten az első felelős magyar Minisztérium megalkotta az áprilisi törvényeket (a közteherviselésről, a nemzetőrségről). Ő is ott volt azok között, akik május közepén „az összehivott lakosság elött az 1848i tövény czikkelyeket kihirdették, és megmagyarázták.” 1849-ben a Budavár ostrománál megsebesült honvédek számára gyűjtést szervezett és az adományt, 44 forintot, tépést és kötést ő adta áta soroksáriak nevében. A szabadságharc leverése után „azok a tisztviselők, szolgák, akik a forradalom ideje alatt szolgáltak harminc napon belül jelenjenek meg a maguk igazolására a pesti hadi törvényszék előtt” szólt a rendelet – Kaszap jegyző meg is jelent. 1849 szeptember-októberben eljárás folyt ellene, majd egy rövid időre visszatérhetett hivatalához. „December hó 29i napján újabb alaptalan vádaknál fogva, hivatalomtól felfüggesztetem, melybe csak 1850 ik évi october hó 21én helyeztettem vissza” – írta egy jelentésében. 1860-ban még, mint jegyző adakozott az Akadémia székházának felépítésére és valószínű, az ő hatására indult e célra gyűjtést a településen is. 1877 júliusában több újság hírt adott haláláról: „Idősb Kaszap Antal, Soroksár város közgyámja s takarékpénztári alelnök, jó hazafi és tevékeny polgár, ki 42* éven át szolgálta városa közügyeit, s nagy részvét közt kísérték e hó 6-án az örök pihenésre, özvegy és 9 gyermek is kesergi halálát.”

(*A 42 év a teljes pályafutására érvényes, 1846 előtt Tápiósüly jegyzője volt.)

St. J. Grassalkovich kör

   Az 1750-es évek második felében már halaszthatatlanná vált a döntés : Soroksárnak impozáns, nagy befogadóképességű templomra van szüksége. A lakosok létszáma 1500-2000 között lehetett, az az ideig működött imaterem képtelen volt ellátni feladatát. Gróf Grassalkovich Antal számos templom építtetője és felújíttatója meghozta a döntést, 20.000 Rajnai forintot ajánlott fel a templom építésére. Ennél többe csak a máriabesnyői templom és kolostor került.
   Mint már arról egy másik írásban szó volt, megbízta Oraschek Ignácot az épület megtervezésével, a kivitelezés pedig Mayerhoffer András pesti építészre várt. A gróf adta tehát a pénzt, de a település minden jobbágya és zsellére alaposan kivette a részét az építkezés különböző feladataiból. Az egyik legnagyobb megoldandó probléma az építőanyag, a téglák Soroksárra szállítása volt. Egy 1760-ból származó összeírás szerint ekkor Soroksáron 281 jobbágy és zsellér élt, valamint 298 ökör. Annak a hatalmas mennyiségű téglának az ideszállításában minden bizonnyal részt vett valamennyi fogatos jobbágy és zsellér. A téglák ugyanis bizonyára a gróf gödöllői téglaégetőjében készültek. / Újabb kutatások szerint ebben az időben Kakucson is működött téglaégető, tehát ezt a helyszínt sem lehet kizárni / ! Márpedig mindkét helyszín 35-45 km-re volt Soroksártól. Kora hajnalban indulhatott, és hosszú sorban kígyózhatott az ökrös szekerekből álló oszlop. Egy nap alatt meg sem tehették az utat, megrakottan még lassabban cammoghatott a szekérkígyó. Rengeteg fuvarra lehetett szükség ! Hány téglát hozhatott el egyszerre egy szekér ?! Egy tégla 5,5-5,8 kg-ot nyomott. Esetleg 15-20 mázsát? Az kb. 300-350 tégla. Egy építész talán kiszámolja egyszer, hogy hozzávetőlegesen hány darab tégla kellett a templom felépítéséhez, és akkor körülbelüli számot is lehet mondani, hogy hány fuvarral vándorolt ide kis részletekben Soroksárra ez a tetemes mennyiségű tégla, hogy itt büszke épületté álljon össze. 
   Eddig csak feltevés volt, hogy a téglák Grassalkovich egyik téglaégetőjében készültek.Most viszont ragyogó alkalom nyílt ennek bizonyítására, mivel jelenleg folyik a templom tetőszerkezetének rekonstrukciója, Az ott dolgozó munkások szerint a tető alól először a tetemes mennyiségű "sittet" kellett eltávolítani. Az építési törmelék feltehetőleg az 1956-os földrengést követő helyreállításból származik, és maradt fent a tető alatt. Ennek az építési törmeléknek pedig számos darabja igazolja téglabélyegében a 260 évvel ezelőtti  gödöllői / vagy kakucsi / eredetet. A téglajel többféle formában is igazolja az említett származást: a leggyakoribb jel az AG / Anton Grassalkovich / jel, de létezik CAG jelű tégla is / comes / gróf / Anton Grassalkovich /, és még több variáns.  Az is igazolást nyert, hogy a templom felépítéséhez használtak G H jelű téglákat is, mely jel a veszprémi téglamúzeum munkatársa szerint a Gabriel Horányi nevet jelenti. Horányi Gábor az 1750-es években Pest-Pilis- Solt vármegye alispáni tisztségét töltötte be. Uradalmának központja Szigetmonostoron volt. Azt, hogy a téglagyára helyileg hol működött a téglabélyeg kutatóknak eddig még nem sikerült igazolniok
   Nem tudni, hogy a templom padlásáról elszállított építési törmelékben mennyi ép, bemutatható, ereklyeként őrizhető tégla került / SAJNOS / a szeméttelepre.  Amit viszont sikerült megmenteni, hamarosan látható lesz a Szitás utcai helytörténeti gyűjteményben. 260 éves emléket őriz, sok akkor élt jobbágy és zsellér verejtékes munkájának emlékét.
   Bár csak egy tégla, de a felavatott majd felszentelt templom egy darabja !

   Már a 18. század utolsó harmadában Soroksáron is megjelentek az első polgárjogot nyert személyek. Megindult a polgári réteg kialakulása. Ki is lehetett polgár, és mit takar a polgárjog fogalma ekkor? A következő kritériumokat állították a polgári címet elnyerni kívánó személyekkel szemben: legyen erkölcsileg feddhetetlen, tartozzék a római katolikus felekezethez, rendelkezzék a kor követelményeinek megfelelően felhalmozott vagyonnal. A polgárjog először is az emberi szabadságjogok magasabb szintű kiteljesedését jelenti, konkrétan ebben az esetben a földesúrtól való függés megszűnését.. Ehhez először is el kellett számolnia a földesurával. Választói és szavazati kérdésekben joga volt az illetőnek a város vezetőségének megválasztásához, közigazgatási és bírói kérdésekben szavazatát adni. Joga volt szabadon ipart űzni, kereskedelmi tevékenységet folytatni, szabad borkereskedést végezni. A polgári jog elnyeréséhez polgári esküt kellett tennie, a jog megváltásához a város vezetése által meghatározott illetéket meg kellett fizetnie.
   Most, hogy igen vázlatosan meghatározásra került a polgári cím elnyerésének néhány alapvető kritériuma, lássuk időrendi sorrendben a levéltári anyagokban fellelt soroksári polgári címet elnyert személyeket:

     Név:                                                      dátum:                                  tulajdon:                           illeték:

     Rottenbiller Gáspár                            1774.                                  ház                                        ?
     Schuszter György                               1777.                                  takács                               6 Ft
     Renner Ferdinánd                               1789.                                 ház                                  12 Ft
     Sturm József                                       1790.                                 molnár                             12 Ft
     Hartmann Péter                                   1791.                                 ház                                  12 Ft
     Schuszter János                                  1793.                                 ház                                  12 Ft
     Pfeil János                                           1796.                                 ház                                  12 Ft
     Eineder György                                    1800.                                telek                                 50 Ft
     Orbisbauer Pál                                     1802.                                molnár                             12 Ft
     Bauer Gáspár                                       1803.                                molnár                             12 Ft
     Weisz Lőrinc                                         1808.                                ház                                   50 Ft
     Amon Tamás                                         1809.                                posztónyíró                      12 Ft                               Wolf Ferenc                                           1810                                ház                                   50 Ft
     Renner Miklós                                       1814.                                pék                                  12 Ft
     Wieland Kilián                                       1822.                               molnár                              12 Ft
     Pfister János                                         1833                                molnár                              12 Ft
     Siebert Miklós                                       1834.                               kádár                                12 Ft
     Dunst Ferenc                                        1836.                               ház                                    50 Ft
     Purzl András                                         1837.                               molnár                               12 Ft
     Rusch György                                       1839.                               ház                                    50 Ft
     Fürstner Boldizsár                                 1839.                               ház                                    50 Ft
     Leé Ferdinánd                                       1840                                ház                                    50 Ft
     Steckl Antal                                            1842.                               ház                                   50 Ft
     Steger Márton                                        1843                                ház                                   50 Ft
     Leé Mátyás                                            1843.                               szatócs                             50 Ft   

Forrás: Arcanum             

Néhány hónappal ezelőtt eldöntöttem, hogy ismét átnézem a levéltárban a Wattay iratokat. Teszem ezt azért, mert amikor először láttam hozzá / több évvel ezelőtt / az anyag tanulmányozásának, csak részben sikerült azt megtenni, lévén, hogy az iratok terjedelme elég tetemes. Abban reménykedtem, hogy új adatok kerülhetnek elő, melyek pontosabbá tehetik Soroksár 17., és 18 század eleji történetéről eddig szerzett ismereteket. Nos, még messze nem végeztem az újra tanulmányozással, de máris igazolódni látszik a reményem. Melyek is hát, az eddig megtalált új adatok:

- Wattay Pál 1661 végén vette feleségül Budai Annát. Ekkor került hozzá Soroksár puszta az ifjú feleség házassági hozományaként. Csakhogy a puszta addig nem Budai Pál - Anna apjának -a tulajdona volt, hanem az anyjáé, Toldi Katáé. Tehát a Toldi család is birtokolta Soroksárt a 17. század első felében.

- Kevés ismeret volt eddig arról, hogy mit is kezdett a házasság után Wattay Pál Soroksár pusztával. 1683-ból származik az új ismeret. Megpróbálom többé-kevésbé pontosan idézni az ekkori irat egy részét: ..." alsó némedin lakozó Takács István hozza meg a mi öt pusztánknak az ő szokott éves adóját, úgy mint Szent Lőrincznek, Gubacsnak, Soroksárnak, Péterinek, Ványnak a 25 Tallérokat, régi bagarjával bélelt karmazsin csizmát, 4 pár papucsot kapcsokkal, egy vég aranyos végű selymet, 4 oka fügét/ eddig nem jöttem rá, hogy milyen mértékegység ez/, 4 oka mazsola szőlőt. Még egy pár papucs marad hátra restanciában...." Tehát Soroksár éves árendája 5 tallér volt. A bérlők az említett pusztákat legeltetésre használták.

- Az eddig is ismert volt, hogy Soroksár puszta első épülete egy malom volt " Soroksár vizén". Az első eddig fellelt évszám a malom létéről 1698 volt. Mai találat, hogy a malom után már 1695-ben adózott évi 5 tallérral a már korábban is ismert Halas / vagy Halász / Mihály alsónémedi illetőségű egyén.

- 1696-os adat, hogy Gubacs pusztáért 4 Tallért adtak évente.

- Korábbról ismert, hogy 1715-ben Bajtai István 20 évre bérbe veszi a Wattayaktól Soroksár pusztát. Viszont a bérleti szerződésből az derült ki, hogy a malom maradt az alsónémediek használatában. Új adat, hogy Bajtai István már 1715 végétől a haláláig a malmot is bérelte, nemcsak Soroksár pusztát. Egy év -1717- kivételével, ekkor Bánóczi Péter árendálta.

 Gubacs puszta déli részét 1865-ben megvásárolta egy soroksáriakból álló konzorcium. A vásárlók teljes listája egyenlőre nem áll rendelkezésre, de a korábban ismertetett 1882-es kataszteri térkép nagy részük nevét tartalmazza. Kik is voltak tehát az eddig ismert vásárlók? A Sebész utcától a Lovas utcáig terjedő rész tulajdonosai a kiparcellázás előtt teljes mértékben ismertek A tulajdonosok általában az utcák egyik oldalának a birtokosai voltak.

- A Rézöntő utca északi oldala a Sebész utcától a Lovas utcáig Schilli Ádámé volt

- A Zsarátnok utca déli oldala Kőnig Lőrincné nevén volt.

- A Zsarátnok utca északi oldala Scheuring Mártoné volt.

- A Zeller utca déli oldala Biebele József nevén szerepel.

- A Zeller utca északi oldalának Reibl Antal volt tulajdonosa

- A Domonkos utca déli oldala Schilli Ádámé volt.

- A Domonkos utca északi oldala / olvashatatlan a név /

- A Sommás utca déli oldala Schilli Ádámé volt

- Schwarzenberger Istváné volt a Sommás u. északi oldal

- A Stefánia utca déli oldalának két tulajdonosa volt: Ecker Mátyás és Klötzl Józsefné

- A Stefánia utca északi oldala Weidinger Ferencé volt

- A Szapári utca déli oldalának szintén két tulajdonosa volt: Szaller Jánosné és Holzhauser János

- A Szapári utca feletti részen még nem voltak utcák kialakítva.

 - A Szapári utca északi oldala Mönich Mártoné, tőle északra Truckenbrod Andrásé, majd a legészakibb csücsök       Pfiszter Mihályé volt

Nem teljesen ismert a Sebész utca és a Grassalkovich utca közötti rész valamennyi tulajdonosának a neve. Itt most északról haladunk lefelé. A Stefánia utcáig nincsenek utcák még kijelölve.

- A legészakibb csücsök Schmitter Ferenc tulajdona volt

- Tőle délre Szaller Jánosné a tulajdonos

- Eggyel lejjebb ifj. Szaller János a birtokos

- A Szapári utcával síkban Hartmann Jánosé a rész.

- A Stefánia utca északi része Pfiszter Mihályé

- A Stefánia utca déli részének két tulajdonosa volt: Höchst Tamás és Beimetz József

- A Sommás utca síkjában az északi oldal Nikola Péteré

- Az ez alatti rész már be volt építve. Itt még nem tudni, hogy kik voltak azok a konzorcium tagok, akik a már beépített részt tulajdonolták.

A Lovas utcától a vasútig terjedő rész tulajdonosai a Rézöntő utcától észak felé haladva:

- Holzhauser József-

- Szaller Jánosné

- Weidinger János

- Féth Ferenc

- Pfiszter Mihály

- Preininger György

- Princz Ferenc

- Szeidl József

- Szaller Jánosné

- Schwarzenberger István

- Roth Józsefné

- Ecker Mátyás

- Höchst Tamás

- Mönich Sebestyén

Az efölötti területek nagy része már a vasúton túlra esett. A vasutat később építették, 1881. végén lett kész. Ekkor tehát a területeket a vasút ketté vágta. Az itt következő tulajdonosok területe ezután két részből állt, a vasúton inneni és túli részből.

A további tulajdonosok, továbbra is észak felé haladva:

- Bieber Lőrincz

- Weidinger Márton

- Amon Sebestyén

- Schubert Ferenc

- Féth József

- ifj. Szaller János

- Szaller Jánosné

- Ecker Mátyás

- özv. Roth Józsefné

- Schilli Ádám

- Scheiring Márton

- Napholz Sebestyén

- Zeitler István

- Mayer János

- Pfiszter Jakab

A Könyves utca jobb oldalán / észak felé tekintve / a következő vásárlók ill. tulajdonosok voltak:

- Reibl Antal

- özv. Roth Józsefné

- Ecker Mátyás

- Péhl József

- Weidinger János

- Bieber Lőrinc

- Weidinger Márton

- id. Schwarzenberger István

- Schilli Ádám

- Weidinger János

- Péhl József

- Behringer Tamás

- Szaller Jánosné

- Schwarzenberger István

- özv. Roth Józsefné

- Ecker Mátyás

- Höchst Tamás

- Pfiszter Mihály

- Reibl Antal

- Szaller Jánosné

- Bieber Lőrinc

- Weidinger Márton

- Weimper János

- Scheiring Márton

- Scheiring János

Tehát ők voltak azok a soroksáriak / plusz a még nem ismertek /, akik a Rézöntő utca feletti részt, valamint a Könyves utca két oldalát megvásárolták, majd kiparcellázták. A Könyves utca jobb oldalán a később kialakított utcák / a mai Zománc, Ruca, Csillag, Vitéz, Lóállás, Tószeg utcák / területe is ide értendő. Mint már említésre került, a vasút 1865-ben még nem létezett,így a felsorolt birtokrészek egy egységes egészet képeztek